Szabó Balázs: A reálbérsokk adja idén a növekedés motorját

A GDP idén 2,4 százalékkal nőhet, jövőre akár a 3 százalékot is meghaladhatja az ütem, de az idei évet nem ússzuk meg 5 százalék alatti hiánnyal – ez áll az Egyensúly Intézet friss, nyári előrejelzésében. A kiadvány köré szervezett sajtóbeszélgetésen Szabó Barna, az Intézet vezető közgazdásza mellett Szabó Balázs, a Hold Alapkezelő vezérigazgatója is részt vett.

A sajtóbeszélgetésen több médium is megjelent, mi a Telex anyagából idézzük Szabó Balázs gondolatait.

Az Egyensúly Intézet kiadványa itt böngészhető.

A GDP-növekedésről

  • Az Egyensúly Intézet idénre 2,4 százalékos, 2025-re pedig 3,1 százalékos GDP-növekedést jelez előre. A magyar növekedés motorjai a háztartások fogyasztása és a beruházások lesznek.
  • A német gazdaság gyengélkedése és a fellendülő import miatt a következő két évben várhatóan megszűnik a külkereskedelmi egyenleg korábbi jelentős hozzájárulása a GDP bővüléséhez.
  • Az Egyensúly Intézet előrejelzése szerint a kormány idén nem kezd komoly költségvetési kiigazításba, amely visszafogná a növekedést. Így 2024-ben a megemelt hiánycélnál is magasabb, 5 százalékot meghaladó hiányra lehet számítani.

Ehhez kapcsolódóan Szabó Balázs, a Hold Alapkezelő vezérigazgatója elmondta: a külső hatások jelentik a legnagyobb kockázati faktort idén a magyar gazdaságra. Németországban ciklikusan és strukturálisan is borús helyzet, ráadásul egyelőre nem látja senki, hogy ez hova fut ki, hiszen az utóbbi időben alapjaiban kérdőjeleződtek meg a 2010-es években a német növekedést alapját jelentő tényezők, az iparuk versenyképessége.

Szabó Balázs, a HOLD Alapkezelő vezérigazgatója

Szabó Balázs szerint itthon a pozitív reálbérsokk fogja adni idén a növekedés motorját, de szerinte az emberek egyelőre próbálják visszaépíteni a megtakarításukat, ráadásul válság után mindenki óvatosabb. Így egy kicsit tovább tarthat, amíg érezhetően beindul a fogyasztás.

A HOLD vezérigazgatója megemlítette azt is, hogy új jelenség, hogy az emberek egy része már átjár szomszédos országokba vásárolni – ez egy olyan hatás, amit egyelőre az elemzők nem képesek modellezni.

A hazai inflációról

  • Az agytröszt szerint az infláció a második negyedévtől újra emelkedni fog, mielőtt 2025 elejétől ismét csökkenni kezdene.
  • Az Egyensúly Intézet előrejelzése szerint 2024-ben az átlagos áremelkedés 4,6 százalékos lesz, 2025-ben pedig 3,1 százalékra csökken.
  • Az Egyensúly Intézet azzal számol, hogy az átmeneti, részben a bázishatás és a visszatekintő árazások okozta áremelkedés ellenére hosszabb távon a legtöbb tényező továbbra is a mérsékelt infláció irányába mutat.
  • Az olaj ára a közel-keleti feszültségek ellenére továbbra is stabil, így az energiaárak inflációt növelő hatása 2024-ben nem lesz számottevő.

Szabó Balázs kritikusan kommentálta az Egyensúly Intézet előrejelzését, amely szerint 3,1 százalék lenne 2025-ben az infláció, ami egyébként nagyon hasonló a jegybank várakozásaihoz is. (Zsiday Viktor, a Citadella alap kezelője szerint is irreálisak a jegybanki inflációs célok) Mint mondta, az elmúlt évek dinamikus bérnövekedése Magyarországon azt okozhatja, hogy árakat akarnak majd emelni a szereplők, mert azt várják, hogy továbbra is ehhez hasonló szintű fizetésemelést kell majd adni, ezt pedig valamiből ki kell termelni.

Szerinte emiatt túlságosan optimista a 3 százalékos drágulás jövőre, ő ennél többet vár, de azért így is fennmarad majd néhány százaléknyi plusz a reálbérekben.

A magyar versenyképességről

Újságírói kérdésre előkerült a magyar kkv-szektor hatékonyságának, versenyképességének problémája mint hosszabb távon növekedést gátló tényező. Szabó Balázs példának azt hozta fel, hogy akár közepes méretű osztrák, családi kézben lévő vállalkozások is tudják hozni azt a szintet, hogy van egy nemzetközi értékesítésre képes sales-ük, 80 éves tapasztalatuk, külföldön is ismert márkájuk, modern technológiájuk.

Ide kellene eljutni, de ez nem fog egykönnyen menni, nagyon-nagyon hosszú távról beszélünk. Az elmúlt 10-15 év jó időszak volt Közép- és Kelet-Európának, amelyen belül Magyarország relatíve inkább gyengén teljesített, de azért így sok sokat fejlődött. Viszont ezek után jönne a neheze azzal, hogy a hatékonyság és a termelékenység javuljon.

A régiós versenytársként gyakran felhozott Lengyelországnál nagy különbség szerinte, hogy ott nem annyira kézivezérelt a gazdaságpolitika, jobban hagyják a piacot működni, ami egyébként nagyobb is. Emellett azt sem szabad elfelejteni, hogy az elmúlt két évben az energiasokk miatt is hátrányba kerültünk hozzájuk képest.

A költségvetésről és a lehetséges megszorításokról

Szabó Balázs szerint a helyzet valójában kevésbé vészes, mint amennyi szó van róla: mint mondta, azért került ennyire előtérbe mostanában a költségvetési hiány, mert a gazdaságpolitika szereplői ezen keresztül mondanak ellent egymásnak, tehát van egy bulváros elem is emögött.

Szerinte ha reálisabb becslést adtak volna év elején, nem pedig vágyvezéreltet, akkor nem lenne érdekes ez az egész kérdés.

Szabó Balázs írásait és szemléit itt böngészheti a HOLDBLOG-on.