Elővigyázatosan, de optimista a világgazdasági kihívások elcsitulása kapcsán Szabó Balázs, a HOLD Alapkezelő portfóliómenedzsere. Interjú a deflációval küzdő Kínáról, az ellátási láncok problémáiról és a tőkepiaci megnyugvás után nagy lehetőségekkel kecsegető Expedíció alapról. Csak Tajvan ne kavarjon be…
Csonka Attila: Az idei év egyik legnagyobb kellemetlen meglepetése az infláció növekedése. Az ellátásilánc-problémák, az energia- és nyersanyagárak, a munkaerőhiány mind felfelé tolják az árakat. Mennyire látod súlyosnak a világgazdaság kínálati oldali problémáit?
Szabó Balázs: Az orosz-ukrán háború okozta gazdasági felfordulás miatt ma kevésbé jut eszünkbe, de már jóval a háború előtt, tavaly ilyenkor is téma volt az infláció növekedése. Amerikában az évesített pénzromlás 2021 októberében 6-7 százalék között mozgott. Akkor az amerikai jegybank átmenetinek látta a helyzetet, kínálat oldali sokkokkal magyarázta az inflációt, így nem is emeltek kamatot egészen 2022 márciusáig. Tavaly ősszel azt mondták, hogy az ellátási lánc problémák oldódásával és a kereslet Covid előtti trendjére való visszatértével az infláció csökkenésnek indul majd ’22-ben. Ma már látjuk, hogy a Fed és a piaci szereplők többsége is tévedett ezzel kapcsolatban. Én is ide tartozom egyébként. A legutolsó adat szerint 8,2 százalékos az évesített infláció az Egyesült Államokban: tehát nemcsak, hogy nem csökkent, de még gyorsult is a pénzromlás üteme.
Bár a piac tévedett az időtávban, a kínálat oldali problémák szerintem tényleg javulnak. Ami késik, nem múlik. A leginkább a szállítmányozási szektorban egyértelmű a helyzet. Mind a konténerhajós, mind a száraz nyersanyag szállítási árak visszatértek a koronavírus-járvány előtti szintekre. Kellett másfél év a helyzet oldódására, de a kereslet visszaesése és az új hajók építése végül letörte a többszöröző árakat.
A chiphiány kérdése már nem ilyen egyértelmű, de ott is vannak pozitív változások. A számítógépek, laptopok, okostelefonok, elektronikai eszközök piaca javul, a kereslet csökkenése és a kapacitások növekedése ezen a piacon is érezteti a hatását. Viszonylag friss adat, hogy a PC-szállítások 20 százalékkal csökkentek a harmadik negyedévben. Ezzel szemben az autóipari szereplők, például a nagy német gyártók, mint a Volkswagen, továbbra is hiányra panaszkodnak. A helyzet viszont nem romlik tovább, végeredményben ezt mutatják a használt autók árai is az USA-ban. Egy durva, közel 50 százalékos növekedés után, mintha megállt volna vagy lefordulóban lenne az autók ára.
Mi a helyzet a nyersanyagok piacán?
Általánosan megfigyelhető a legtöbb nyersanyagnál, hogy a megszokott, pandémia előtti árakhoz képest 2021-ben volt egy szignifikáns emelkedés, aztán 2022-ben a háborús pánik hatására új árfolyamcsúcsokat láttunk, de nyáron és ősszel már inkább lefelé csorogtak az árak a magas szintekről. A fémek, az agrártermékek, de az olaj ára is jó példák erre.
A gyenge kínai gazdaság megtörte a réz és az alumínium árának növekedését – ezek már alig vannak a Covid előtti szintek fölött. A kukorica és a búza ára mérsékeltebben esett: mindkettő körülbelül 15 százalékkal magasabban van most, mint a tavalyi átlag volt, viszont a tavaszi csúcsokról ez már 15 százalékos esésnek számít. A háború ellenére az ukrán gabona döntő hányada az elmúlt hónapokban már el tudta hagyni az országot, ami jó hír a piacoknak. Az olaj ára ugyanott van, mint tavaly ilyenkor, nincs nyoma a háború hatásainak.
Az európai gáz- és áramhelyzet persze nagyon más, mint amit Amerikában vagy a világgazdaságban látunk, de erre most nem térnék ki, Szőcs Gábor kollégám éppen erről beszélt néhány héttel ezelőtt.
Érdemes hozzátenni, hogy a globális nyersanyagok árait mind dollárban mérik, így a magyar fogyasztó ezeket a változásokat teljesen másképpen érzékeli. A forint ugyanis majdnem 40 százalékot gyengült a dollárhoz képest egyéves távon, ezt magyar szemmel most hozzá kell adni az árfolyamok változásához. Jóval kisebb mértékben, de hasonlóan éreznek az eurózóna, az Egyesült-Királyság, vagy Kelet-Közép-Európa más országai is. Idén szinte minden deviza gyengült a dollárhoz képest.
Nagyon optimista képet festesz, mintha az ellátásilánc-problémák nem romolhatnának tovább vagy a nyersanyagárak nem vehetnék ismét felfelé az irányt.
Igen, mert úgy látom, hogy a piaci mechanizmusok idővel letörik a többszöröző árakat. Ilyenkor a kínálati oldalon borzasztó erős ösztönzőt jelentenek a nagyon magas profitok a kapacitások növekedése irányában. Ma már múltbeli példa a konténerhajók esete, amikor egy tetszhalottnak tűnő hajóépítési piac pörgött fel hirtelen… Az európai gázhelyzet megoldására is valami hasonlóra számítok, ettől persze az évekig tartó beruházások miatt a gazdaság szenvedni fog még egy ideig. Nem szabad tehát lebecsülni az alkalmazkodás erejét, a piaci szereplők megoldást fognak találni.
Ráadásul a kamatemelések és a magas árak miatt a kereslet gyengülésére számítok, ami szintén fékezi majd az inflációt.
Azt az egyszerű képletet sem szabad elfelejteni, hogy az infláció nullán tartásához nem kell az áraknak esniük, már az is elég, ha a jelenlegi magas szinten stabilizálódnak: egy ilyen esetben teoretikusan nulla lenne az infláció jövő ilyenkor. Bár ennyire azért nem vagyok optimista.
Mikor nem lesz igazam? Egyrészt egy nem várt geopolitikai konfliktus újabb pofont adhat az ellátási láncoknak. Ha Kína megtámadja Tajvant, az teljesen új helyzetet teremtene – ezt senki nem akarja megtapasztalni. Másrészt eddig nem beszéltünk a fejlett világbeli munkaerőpiaci helyzetről. Ha az ár-bér spirál megindulóban van, és a közép- vagy hosszú távú inflációs várakozások növekednek, a kínálati sokkok oldódása esetén is a piaci szereplők egyszerűen megszokásból gerjesztik majd az inflációt egyik évről a másikra. Ilyenkor a béremelkedések vezetnek áremelkedéshez, majd az áremelkedés béremelkedéshez, ezért is hívjuk ezt spirálnak.
Az USA-ban ma nagy kérdés, hogy ebben a tekintetben hol tartunk: ami biztató, hogy a jelenlegi helyzetben negatív a reálbérek változása, a Fed határozottan emeli a kamatokat, és amennyire ezt mérni lehet, a hosszabb távú inflációs várakozások viszonylag alacsonyan vannak. Európában pedig a gyengébb gazdaság és munkaerőpiac miatt ettől a kockázattól nem kell tartani. Így szerintem a következő időszakban az infláció lassulása következik, ami segít megnyugvást találni a sokat eső kötvényárfolyamoknak is.
Említetted, hogy a kínai gazdaság gyengesége negatívan hat az inflációra. Kínában most zárult a XX. Pártkongresszus, közben a harmadik negyedéves GDP-adat precedens nélküli módon csúszott, csak később hozták nyilvánosságra. Hogy látod, a pekingi gazdasági-politikai hatalom stabilitása veszélyben van?
Sosem értettem, hogy egy akkora ország, mint Kína, adott fejlettségi szinten, hogyan tudja pontosan megmondani a negyedéves GDP-növekedését két-három héttel a negyedév vége után. A fejlettebb Egyesült Államokban ez jóval lassabban megy, hónapokkal később is jelentősen módosítani szoktak az adaton.
A két nagyhatalom közötti dinamika különbségével részletesen foglalkoztam ebben a cikkemben.
Kína egyébként a világban most egy olyan régió, ahol nem az infláció, hanem a defláció inkább a kockázat.
Reagálok persze a kérdés érdemi részére is: a gazdasági helyzetről Kínában nem túl rózsás, de Hszi Csin-ping hatalma stabil. Az ingatlanpiac gyengesége és a zéró Covid stratégia is súlyos problémákat okoznak, de a márciusi-áprilisi tömeges karanténok után van némi javulás. Ezzel együtt a lakásépítések 40 százalékot estek év per év alapon.
Jött némi infrastrukturális beruházásokhoz kapcsolt stimulus a gazdaságba, ahogyan az megszokott a válságos helyzetek idején, de ez méretében messze nem hasonlítható a 2016-os vagy 2020-as stimulusokhoz. Ennek megfelelően az építőipari aktivitás visszaesése évtizedek óta nem volt ilyen súlyos. Az sem segít, hogy a fejlett világ erős kereslete a kínai exporttermékekre most apadni látszik. Illetve az elmúlt hetekben a Joe Biden által kivetett, chipeket érintő szankciók is lassítják a fejlődést.
A pártkongresszus üzenete viszont egyértelmű, Hszi Csin-ping hatalma egyre növekszik. A Politikai Bizottságot érintő változástatások, a jelenlegi miniszterelnök háttérbe tolása, mind ebbe az irányba mutatnak. Akik pedig gazdasági fordulatra számítottak, azoknak is csalódniuk kell. Beszéde alapján nincs arra utaló jel, hogy a zéró Covid politikában bármilyen változtatási szándék lenne napirenden. Úgy általában inkább az látszik, hogy a gazdasági célok mellett, vagy akár azzal szemben is, teret kapnak a politikai célok. A technológiai önellátás és a biztonsággal kapcsolatos kérdések sokkal hangsúlyosabban jelentek meg a kongresszuson. Bár a Tajvan-kérdés megoldása nem kapott kiemelt fókuszt, azt gondolom a pártkongresszus üzenetei a geopolitikai rend és a világgazdaság számára sem ígérnek sok jót.
Miben látsz most fantáziát? Mik a terveid az Expedíció alappal?
Az Expedíció alap egy abszolút hozamú alap, aminek 20 és 80 százalék között van a megcélzott részvényaránya. Amikor esésre számítok, az alap védekezésbe kapcsol, így alacsonyabb részvényarányt tartok, amikor viszont emelkedést várok, akkor éppen fordítva, sok részvényt igyekszem tartani. A jelenlegi helyzetben alkotott véleményről sokat elmond, hogy pillanatnyilag 70-80 százalék között van az alap részvényaránya. Ráadásul az elmúlt hónapokban a defenzív papírok eladásával (ilyen iparágak például a gyógyszer- vagy a telekommunikációs szektor) növeltem a ciklikus részvények súlyát (bankpapírok, ipari szektor).
Nem gondolom, hogy a részvények általában olcsók ma a tőzsdéken – például az S&P 500-at körülbelül jól árazottnak tartom –, de azt igen, hogy rengeteg jó lehetőséget találni. Ezeket én nem kötöm egy-egy szektorhoz, hiszen az alapom ilyen tekintetben meglehetősen diverzifikált. Agrár, ipari, logisztikai, bank, biztosító, energia, ruhagyártó cégek is megtalálhatóak a portfóliómban. Ezek kisebb részben amerikai, nagyobb részben nyugat vagy kelet—közép-európai cégeket jelentenek.
Idén az alapom eddig körülbelül nulla százalékos teljesítményt ért el, amit a megcélzott részvényarány függvényében nem tartok rossz eredménynek. Ahogy az előbb említettem, időközben részvényár-emelkedésre pozícionáltam magam, így egy tőkepiaci megnyugvásban vagy emelkedésben jelentős emelkedésre számítok. Mivel az Expedíció alap forintos alap, így már a részvényárfolyamok jelenlegi szinten maradásával is 20 százalék feletti hozamot várok egy év múlva ilyenkor.
Ez két részből tevődik össze: egyrészt a részvénybefektetések forintos visszafedezései biztosítanak 15-16 százalék körüli hozamot, másrészt értékalapú befektetőként a kiválasztott részvényeim viszonylag magas osztalékhozamot termelnek majd, itt számítok további 4-5 százalékra. Erre jön még rá a részvényárfolyamok változása, ezekben középtávon határozottan emelkedésre számítok.
Rövid távon kötvények, hosszú távon reáleszközök
A recessziós félelmek és a világgazdaság minden régióban jellemzően rossz állapota ellenére már látszanak a következőévek vonzó befektetési lehetőségei. Ezekről, illetve a jelenlegi medvepiac okairól és tanulságairól fejtette ki a véleményét nemrég egy szakmabelieknek és partnereknek szóló háttérbeszélgetésen Móricz Dániel, a HOLD Alapkezelő befektetési igazgatója, Cser Tamás vezető részvényportfólió-kezelő és Zsiday Viktor, a Citadella Alap portfóliókezelője, Tuli Péter intézményi üzletágvezető moderálásával.
JOGI NYILATKOZAT
A dokumentumban foglaltak nem minősülnek befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak, befektetési elemzésnek, az abban foglaltak alapján a HOLD Alapkezelő Zrt.-vel szemben igény nem érvényesíthető, azokért a HOLD Alapkezelő Zrt. felelősséget nem vállal.