„Ki kell találnunk, hogy ki tudnak-e jönni pár évente egy szuper játékkal”

„Egy tech-cégnél nagyon nehéz megbecsülni, hogy mit hoz a jövő. Lehet, hogy óriási növekedés lesz, de az is lehet, hogy nem lesz igény az adott fejlesztésre, és akkor profit sem lesz” – mondta Szabó Balázs az OXO CoffeeBreak podcastjának vendégeként. A HOLD vezérigazgatóját arról kérdezte Oszkó Péter, a műsor házigazdája, hogy mennyire szereti a HOLD a technológiai szektort, mi alapján választ befektetést és vajon vesz-e kifejezetten kis cégeket.

Oszkó Péter: Mennyire érdekes a HOLD-nak a tech-szektor?

Szabó Balázs: Ezt a kérdést csak felülről, helikopternézetből lehet vizsgálni. Az intézményi befektetők kötvények, ingatlanok, részvények, tehát több eszközosztály közül válogatnak, a tech-részvények pedig csak egy szűk szegmens. Az egyik oldalról a tech-papírok most nagyon szexinek számítanak.

A másik oldalról viszont a szektor rendkívül kockázatos, mert nagyon gyorsan változik. A bankszektort ismerjük, tudjuk, hogyan működik. Ezzel szemben egy tech-cég háza táján lehet, hogy óriási növekedés lesz, de az is lehet, hogy nem lesz igény arra az adott fejlesztésre, és akkor profit sem lesz.

Az intézményi befektetők oldaláról kell valamilyen különleges érdeklődés technológia iránt, hogy szeressenek ezzel a szektorral foglalkozni.

Kockázat az állami kapcsolódás

És a HOLD foglalkozik a területtel?

Igen, de az ágazatnak csak egy szűk szegmensébe merünk fektetni. Például elkerüljük azokat a cégeket, aminek ügyfelei, megrendelései általában állami cégekhez kötődnek. Vannak hasonló vállalatok itthon, Lengyelországban, Törökországban is. Ez attól függetlenül is kockázati tényező, hogy mi gondolunk az adott államról: mi történik, ha a megrendelések kiesnek, ha másképp alakul az élet abban az országban?

Szerintem sokkal jobb, ha magánpiacra tud lőni a vállalat. Mondok erre egy példát: van egy török cégünk, a LOGO, egy SAP-szerű cégnek kell elképzelni, ami a kkv-szektorban tevékenykedik. Értjük, mit csinál, látjuk, hogy a magánpiacon próbál versenyezni, van múltja, van árazottsága, most épp tízszeres szorzón forog. Ezek alapján be merünk fektetni a LOGO-ba. De van számtalan hasonló cég a régióban, aminél egyszerűen nem értjük, hogy a jövőben honnan lesz értékteremtés, így ezekbe nem merünk pénzt tenni.

De vannak Lengyelországban tőzsdén jegyzett játékfejlesztő cégek, mondjuk a CD Projekt, ami a lengyel indexen belül az egyik legnagyobb elem volt. Az ő esetükben ki kell találnunk, hogy ki tudnak-e jönni pár évente egy szuper játékkal.

A lényeg, hogy egy tech-cégnél sokkal nehezebb megbecsülni, hogy mit hoz a jövő, mint egy bank- vagy energetikai részvény esetében.

Nektek mennyire fontos a likviditás? Mennyire fontos az, hogy ha kell, akkor 24 órán belül eladható legyen az adott eszköz?

Sok piaci szereplőnek nagyon fontos, általában a nagyobb intézményi befektetőknél vannak likviditásra vonatkozó szabályok, mert ha az ügyfél kiveszi a pénzét, akkor zárni kell a befektetést, és ha az tele van illikvid részvényekkel, akkor bajba kerülhetnek.

De azt gondolom, hogy a befektetési világ tényleg hatalmas. Csak a hazai háztartások befektetésijegy-állománya 8-9 ezer milliárd forint körül mozog. Ennek nagy része persze kötvényalapban van, de részvényekben is van több ezer milliárd forint, amiből magyar, sőt, kis magyar részvényekre is jut. A HOLD mindig keresi a történeketek a papírok mögött. Amikor egy cég a tőzsdére lép, akkor általában még nincs mögötte ez a történet, amit le lehetne ellenőrizni.

Ilyenkor nagyon fontos az alapító személye, hitelessége: értenünk kell, amit mond, el kell neki hinnünk, hogy korrektül fog bánni a kisbefektetőkkel, és azt is, hogy vállalja a tőzsdére lépéssel járó adminisztratív terheket. És ha valaki ezeket az elvárásokat teljesíti, akkor egy óriási világ nyílik meg.

A HOLD is vesz ilyen kisebb papírokat.

Nem szervezzük ki a munkát

A magyar Xtend piacon (a magyar középvállalatok piaca – a szerk.) fektetettek már be?

Mostanában nincs olyan hazai befektetésünk, ami technológiával foglalkozna. De nem zárom ki a lehetőségét, más piacokon szoktunk kisebb cégeket is nézni. Személyesen is fektettem be a norvég középvállalati piacon olyan cégbe, aminek csak 100 millió dolláros volt a kapitalizációja.

Vannak a hazai tőzsdén is technológiai cégek, mint a 4iG. De nem látjuk, hogy 5-10 év múlva miből lesz értékteremtés, mert ezek a cégek néha szorosan kötődnek az állami megrendelésekhez.

Nem magyar sajátosság, majdnem minden befektető minden országban így gondolkodik.

Persze így is vannak állami cégeink, de csak olyat vagyunk hajlandók venni, ami nagyon olcsó. Például a PKN, a lengyel állami olajvállalat, egy nagyon rosszul menedzselt cég. De mivel elképesztően olcsó, ezért mi is tarthatunk belőle egy kicsit.

Megjelentek azok a befektetési holdingok, amik nyilvánosan jegyzett papírok, de eközben startupokba fektetnek, egyfajta áthidaló elemként. A HOLD alapvetően óvatos és konzervatív befektetőként részt venne ilyen befektetésben?

A logika jó, csak a szempontunkból felvet komoly kérdéseket. Alapkezelő vagyunk, ami maga próbálja értékelni a vállalatokat. Erre jön valaki, aki összegyűjtött több startupot: ő gyakorlatilag egy másik alapkezelő, mintha kiadtuk volna a feladatot, hogy értékelje helyettünk a cégeket. Mintha mi nem értenénk hozzá, ezért megbízunk másban, hogy elvégezze a munkánk.

Belép egy szereplő közénk és a befektetésünk közé.  

Mondok egy példát. Dél-korában nagyon sok elképesztően olcsó részvény van, mert alapvetően inkorrektül bánnak a kisbefektetőkkel: a vállalatok érdemi profitot termelnek, amit nem osztanak ki a részvényeseknek. Ha jönne valaki, akinek helyi tudása van, ajánlhatná nekünk, hogy megkeresi a jó helyi cégeket és segít nekünk befektetni. Ez egy vállalható és működő modell.

Aki például Warren Buffet cégének, a Bershire Hathaway-nek „szervezte ki” a munkát, nem kell aggódnia.

De stratégiai okokból úgy döntöttünk, hogy nem veszünk részt hasonló befektetésekben, mert ezt a köztes szereplőt sem egyszerű felmérni.

Szóval inkább maradunk abban a szegmensben, amihez értünk, ahol már bizonyítottunk.

Az OXO CoffeBreak teljes adását itt hallgathatod meg:

Szabó Balázs, a HOLD vezérigazgatójának írásait és szemlét itt olvashatod a HOLDBLOG-on.