Szabó Balázs az európai részvényekre esküszik

A Forbes Flow múlt pénteki panelbeszélgetésén Pachert Balázs elárulta, mekkora marzzsal értékesíti a cipőit, és az is kiderült, miben tartja a pénzét a Hold Alapkezelő új vezére, Szabó Balázs.

Egy olyan év után, amikor a rekordinfláció ennyi ember pénzét elnyelte, a Money Summit után a Flow-n is beszélni kell a befektetésekről. A befektetési alapkezelőket, portfóliókezelőket Szabó Balázs, a bankszektort Bálint Attila, a Z-generációs vállalkozókat pedig a Kiskörút cipőkirálya, Pachert Balázs képviselte a színpadon.

Forrás: Forbes.hu

20-25 százalékot nyer

Balázs 15 éves kora óta építi cipőgyűjteményét. „Nagymamám – aki pont ott ül – mindig adott pénzt bizonyítványra, húsvétra, karácsonyra, amint félretettem. Ebből vettem az első cipőt, amin tudtam keresni.” Egyéni vállalkozását 18 évesen kezdte, és meg sem állt a Károly körúti üzletéig. Befektetéseit illetően is tudatos, Ács Gábor kérdésére a közönséget meglepő határozottsággal vágta rá: „Állampapír!” A saját vállalkozásából tavaly kivett osztalékát is ebbe fektette.

Pedig a cipők is válhatnak befektetéssé, különösen, ha egy darabra megnő a kereslet. Például, egy Nike Jordan cipőből 30-40 párat vásárolt egyenként 120 ezer forintért, ezeket most 220 ezerért tudná eladni. A pillanatnyi kereslet mellett az is fontos, mennyit gyártottak egy cipőből, milyen színű és adta-e a nevét hozzá valamelyik híresség. „Az egyik magyar sneakeres Facebook-csoportban négyezren voltak, amikor 2017 körül beléptem. Most százezer tag van. De a Balázs Kicks népszerűségéhez inkább a TikTok tett hozzá” – mondta a tulajdonos. Azt is elárulta, a Károly körúti boltban lévő cipőket 20-25 százalékos marzzsal adja el.

A színpadon rajta lévő cipő használtan 140 ezer forintba, újonnan 250 ezer forintba kerül. A számokat azért ismeri ilyen pontosan, mert rendszeresen követi a StockX-et, a „cipők tőzsdéjét”.

Csak az elit fektet be

„Szerintem Balázs egy sneaker-portfóliómenedszer. De azt nem tudom, nő-e akkorára a sneakerpiac, hogy valóban tőzsdére menjen”

– mondta a HOLD Alapkezelő frissen kinevezett vezérigazgatója, Szabó Balázs. Az alapkezelő blogján már két szakértő is írt a sneakerpiacról. „Tíz éve ennek nem volt divatja, de az irodába is egyre többen mennek be sportcipőben. El tudom képzelni, hogy a sneakerpiacnak hosszabb felfutása lesz, de azt, hogy ez egy forradalom, vagy hülyeség volt, csak később tudjuk majd megmondani” – mondta.

A fiatal vállalkozó államkötvény-befektetését Szabó jó döntésnek tartja. Úgy látja, sokan kezdik államkötvénnyel a befektetői karrierjüket, aztán átváltanak devizára, például, euróba fektetnek. Később önerőre gyűjtenek, hogy fel tudjanak venni lakáshitelt. Ez után jönnek a részvények, majd a revolutos kriptobefektetések, vagy a sneakerek, műkincsek. De a társadalom nagy hányadának sajnos nincs érdemi megtakarítása, és ezt Bálint is megerősítette. „Tíz-húszezer ügyfél van a privátbanki szektorban, akik 50 ezer számlát nyitottak. Ezeken összesen 8-9 milliárd forint van Magyarországon” – mondta a Raiffeisen Private Banking vezetője.

A HOLD-nál most annak ellenére is az online befektetési lehetőségekre összpontosítanak, hogy Magyarországon a lakosság 1 százaléka sem fektet be online. „Kihívás olyan piacon is ott lenni, aminek még nincs kialakult jelene” – mondta Szabó. A szűk piac nem újdonság nekik, az átlagos állományuk 380 millió forint.

A forint lassú halála

Bálint elmondta: az európai részvénypiacokra jó hatással lenne a háború csillapodása. „Ami a forintot illeti, folytatódni fog a csendes, lassú leértékelődés. A jelenlegi, 380-as euró-forint árfolyam viszonylag erős forintot ábrázol, én gyengébb szintet várok a jövőben” – mondta a privátbank vezetője. Érdekesség, hogy ez a várakozás ellentmond a Raiffeisen többi elemzőjének, akik szerint év végéig, és még a jövő év elején is a 380-as szinten stabilizálódhat az euró-forint árfolyam.

Szabó Balázs az európai részvényekre esküszik. „Nem indexekbe fektetek, hanem általam talált alulértékelt részvényekbe. Ez a következő három-tíz évre biztos befektetésnek tűnik. Harmincasként többéves távlatban gondolkodom: ami nem magyar államkötvényben van, az ilyen papírokban” – mondta. Példaként került elő az ír mezőgazdasági cég Origin Enterprises.

Pachert Balázs a jövőben képződő vagyonából inkább egy másik üzletbe kezdene: azt mondta, nem szereti, ha irányítják.