Szabó Balázs: Az alapkezelés kezdetben arról is szólt, hogy megtaláljam önmagam

A HOLD Alapkezelő vezérigazgatójának pszichológus segített feldolgozni frusztrációit, amikor első milliárdos alapja hatalmas mínuszban állt. Nem látja, mitől lennének a repterek, így Ferihegy jobb helyen állami kézben. Nem fél attól, hogy a mesterséges intelligencia elveszi a munkáját, mert szakmájában az igazán fontos kérdések megválaszolásában egyelőre az ember a jobb. HVG-portré Szabó Balázzsal.

– Október óta, az ország egyik legfiatalabb (január végén tölti be a 32. évét) vezérigazgatójaként felel az ügyfelek több mint 700 milliárd forintos vagyonáért, és irányítja 88 ember munkáját. Mit szóltak a váltáshoz az ügyfelek és az alapkezelő munkatársai?

– Az ügyfelek akkor tudták meg, amikor hivatalosan megtörtént a váltás. Régóta ismerhetnek: bő három éve beszélek minden héten a céges podcastban, írok a negyedéves jelentésekbe és a HOLDBLOG-ra, ott vagyok az ügyfélrendezvényeken. Az elődömnek, Bilibók Botondnak jutottam eszébe utódként. Belülről kerestek valakit, a cég négy tulajdonosa közül kettő a főnököm volt a portfóliókezelésen, végignézték a kudarcaimat és a sikereimet egyaránt. A kinevezésemet a házon belül már másfél éve bejelentették.

– Hogyan kapja meg az első, befektetni való milliárdjait egy alapkezelő vállalatértékelője?

– Az első munkám annak beárazása volt, hogy az FACC nevű osztrák repülőgép-alkatrészgyártó cég mennyit ér. A vállalatban, éppen abban az egy-két hónapban, amíg elemeztem, óriási korrupciós botrány zajlott, sok pénzt elloptak. Láthattam a gyakorlatban azt, hogy mindezt a tőzsde egy nap alatt „lekereskedte”: amennyi pénz eltűnt, annyival csökkent a részvény ára. Kétévnyi elemzés után a főnökeim felvetették, hogy sok ötletet hozok, de az igazi az volna, ha tényleg be is fektetnék, úgyhogy rám bíztak egymilliárd forintot. Az abszolút hozamú alap lényege, hogy szinte teljes a szabadság a befektetési eszközök típusát és helyét tekintve, bármibe fektethetem, a törvényi megkötések betartásával. Az alap kezelése kezdetben arról is szólt, hogy megtaláljam önmagam: nyugodtan próbálgassam, három évre biztosan kapok lehetőséget. Így indult el a HOLD Expedíció.

Szabó Balázs, a HOLD vezérigazgatója

– Mások milliárdjairól dönteni stresszes munka. Hogyan dolgozza fel a kudarcokat, amelyek egy alapkezelő életében rendszeresen bekövetkeznek, hiszen nem lehet minden nap megverni a piacokat?

– Az alapom 2018. májusi indulása utáni két évben sok kudarc ért, ez a historikus árfolyamán is látható. A mélypontot a koronavírus-járvány 2020 márciusi kitörése jelentette. Lelkileg nehéz volt feldolgozni, hogy hiába dolgozom, hatalmas mínuszban áll a mutató. A cégünknél működő pszichológus és a feleségem egyaránt segítettek a frusztrációim kezelésében. Több barátom is beszállt az alap indulásakor és nagyon zavart, hogy a pénzüket égetem. Szerencsére mára megváltozott a helyzet. A vezérigazgatói kinevezés után is megtartottam az alapomat, de most nagyban építek a csapat tudására, hiszen én elsődlegesen a szervezeti kérdésekkel foglalkozom.  

– Privátbanki szolgáltatóként a legjobbak közé tartoznak, mintegy hétszáz család összesen több mint 275 milliárd forintját kezelik. Most pedig az online vagyonkezelésben a kispénzűekre is számítanak. Ez mennyire más műfaj?

– A privát vagyonkezelésben – amely egy szofisztikált szolgáltatás, egyedi igényekkel – nálunk 120 millió forint a belépési limit, ezzel az ország negyed százalékára tudunk „lőni”. Ehhez képest a HOLD Online vagyonkezelés egy egyszerűsített forma, minimumösszeg nélkül.

– Sok pénzt halmozódott fel a kormányközeli üzletemberek kezében, akik biztonságos befektetést keresnek maguknak. Megnézik, hogy honnan származik az a tőke, amelyet Önökre bíznak?

– Az az általános tapasztalatom, hogy az ország legvagyonosobbjai elsősorban a reálgazdasági befektetéseiken szeretnének keresni, másodsorban keresnek meg vagyonkezelőket, így minket is. A kérdésre válaszolva, természetesen meg kell nézni, hogy az a tőke törvényesen jött-e létre, a felügyelet ellenőrzésével erre szigorú szabályok vonatkoznak.

– Idővel szóba kerülhet a külföldi terjeszkedés is?

– Már van tapasztaltunk abban, hogy a közép-kelet-európai részvénystratégiánkat külföldön intézményi ügyfeleknek – elsősorban Nyugat-Európában és Amerikában értékesítsük – van egy észak-amerikai nyugdíjpénztár ügyfelünk. Egészen másik piac, de magyar embereknek van igényük arra, hogy ne csak itthon tartsanak pénzt, emiatt van nekünk is máltai és osztrák struktúránk. A régión belül viszont egyelőre nincs igazán mozgás, lengyel ember nem választ magyar alapot, se fordítva.

– Befektetési szempontból érdekesnek számít még Magyarország? A Budapesti Értéktőzsde forgalma és választéka régóta nem túl nagy, a nekibuzdulások ellenére a vállalati kötvénypiac is embrionális állapotban marad.

– Néhány magyar vállalat érdekes, például az OTP vagy a Richter. Ezzel együtt a hazai tőzsde kicsi: Lengyelországban tízszer ekkora, miközben az ország gazdasága és népessége csak négyszer akkora, mint a magyar. A külföldi befektetők nem szeretik azokat a vállalatokat, amelyek az államtól függenek. Itthon pedig még a profitján is jórészt külföldön megtermelő OTP helyzetét is bármikor alapvetően befolyásolhatja egy különadó, nem beszélve a többi blue chipről.  A befektetők jobban szeretik a vállalatokat, amelyeket tisztán és jól tudnak érteni, államtól való függés nélkül. Ez pedig a magyar és közép-európai részvénypiacon viszonylag kevés szereplőről mondható el. Nem az a baj, hogy állami vállalatok a tőzsdén vannak, hanem ellenkezőleg: az lenne jó, ha még sok, az államtól független vállalat menne a parkettre.

– Az Orbán-kormány régi álma hamarosan teljesülhet és a ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport többsége újra magyar kézbe kerülhet. Ön szerint érdemes állami eurómilliárdokat ilyen üzletre költeni?

– Általában véve nem látom, hogy a repterek mitől lennének jobb helyen állami kézben: ez a Liszt Ferenc Repülőtérre is igaz. A vásárlás időpontja sem szerencsés, nehéz gazdasági helyzetben vagyunk, a magas kamatkiadások most számítanak.

– A mesterséges intelligencia egyre inkább áttör és bekerül a mindennapokba. Idővel nem veszi el az alapkezelők munkáját?

– Részben igen, mivel az MI segítségével az információk összeszedése gyorsul. Azt viszont még nem látom, hogy bármilyen mesterséges intelligencia hogyan lesz képes a sok információ súlyozásával a „nagy képet” összerakni. Márpedig a jövőben is fontosak maradnak a többletinformációk: például lesz-e különadó; milyen ember a cég új menedzsmentje; a cégvezetés milyen szituációkban teljesített jól az elmúlt tíz évben, és mikor rosszul? Egy jó vállalatértékelőnek tudnia kell, hogy melyek az igazán a fontos kérdések és azokra precíz választ kell adni. Ebben pedig egyelőre az ember a jobb.

Az interjú eredetileg a 2024. január 18-i HVG-hetilapban került publikálásra.