A világ természetes rendje, hogy vannak gazdasági válságok

A vállalatoknak és az országoknak akkor sem szabad túlköltekezni, ha épp profitot termelnek – hangzott el a Napi.hu pénteki konferenciáján, ahol azt a kérdést járták körbe az előadók és a kerekasztalbeszélgetések résztvevői, hogy válságálló-e a magyar gazdaság.

A konferencia egyik panelbeszélgetésén – amelyen Szabó László, a HOLD felügyelőbizottsági elnöke is részt vett –, az volt a téma, hogy „Vannak-e nyertesei az elmúlt három évnek?”.

A 2008-as gazdasági válsághoz képest felkészültebben érte hazánkat a koronavírus-járvány és az orosz-ukrán háború – mondta Buda Sándor, az MFB Invest Zrt., valamint EXIM Invest Zrt. vezérigazgatója. Szerinte a vállalatok rugalmasságán és digitális felkészültségén múlott, hogy mekkora kihívást jelentett a válságok miatti átállás.

Lentner Csaba a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi tanára szerint nincsenek nyertesei az elmúlt válságciklusnak.

Sikeres év volt, de sokkal sikeresebb is lehetett volna” – tette hozzá, kiemelve, hogy a magyar válságreakció talán most volt a legjobb az elmúlt száz évben, ugyanakkor termelékenység és hatékonyság tekintetében van még mit javítani nemzetközi összehasonlításban.

„A magyar gazdaság védtelen”, ezért ha nagyobb lett volna a termelékenység és hatékonyság, akkor nem lett volna 25 százalékos az infláció.

Olyan folyamatok indultak, amelyeknek egyébként is be kellett volna indulni takarékossági okok miatt – mondta Jobbágy Sándor, a Concorde vezető makrogazdasági elemzője. Magyarországon az egységnyi GDP előállításához használt energia majdnem a duplája az EU-s átlagnak. Ezért is fontos szerinte a takarékosság, amit „most kényszerből kellett meglépni”.

Az infláció gyakori változása a vállalkozások tervezési lehetőségeit is bizonytalanná tette. Bár vannak olyan gazdasági területek – mint például a távközlés –, amelyeknél úgy tűnt, hogy nyertek az elmúlt 3-4 évben, de valójában nem…

(b-j) Buda Sándor, Szabó László, Jobbágy Sándor, Lentner Csaba, illetve Magyar Márton moderátor (Fotó: Indamédia)

Bibliai megoldás

Olyan csak nagyon kevésszer adódik az életben, hogy egy vizsgázó az összes tételt tudja. Mindig van valamilyen válság, a kérdés csak az, hogy az adott kihívásra éppen fel vagyunk-e készülve – vélekedett Szabó László, a HOLD felügyelőbizottságának elnöke, aki szerint a válságok megelőzésének módját a bibliai József története óta tudjuk, bár a bőségben történő felhalmozás rendszerét most anticiklikus gazdaságpolitikának mondják.

„Mindig van valamilyen válság”

– szerinte ez a világ természetes rendje, a válságot pedig a vállalatoknak és az országok vezetésének tudni kell megfelelően és hatékonyan kezelni.

Úgy véli, hogy minden országban anticiklikus gazdaságpolitikát kellene folytatni, ugyanis „akkor lehetne kezelni a bekövetkező gazdasági változásokat, akár válságokat is”.

„Azt persze nem tudjuk, hogy mitől és mikor lesz rossz”

– húzta alá Szabó László, aki úgy véli, hogy a külső körülményeket nem lehet előre tervezni.

Jobbágy Sándor szerint a jó alkalmazkodóképesség miatt a magyar gazdaság gyorsan tudott reagálni mindkét nagy válságra. Az elemző egyetértett a ciklikusság megjelenésével, ugyanakkor a vállalatok 40 százaléka számol be ellátásilánc-problémákról, mivel nem érkezik elegendő mennyiségű nyers- és alapanyag a vállalkozásokhoz. Bár ez az arány volt már magasabb is, még mindig tízszer annyi, mint amennyi a koronavírus megjelenése előtt volt. „Nem lehet teljesen elválasztani a Covid-ot és háborút” – tette hozzá.

Buda Sándor szerint ketté kell választani a 2020-as évek válságait.

Egyrészt volt a koronavírus-járvány, ahol – bár a piac szűk szegmense –, de tudott profitálni, ilyenek voltak például a futárszolgálatok és az otthoni munkavégzéshez kapcsolódó területekkel foglalkozó vállalatok is,

Másrészt az orosz-ukrán háború, amely nem kedvez az olyan gazdasági adottságokkal rendelkező országoknak, mint Magyarország, amely energiát importál és feldolgozott termékeket exportál – ez ugyanis Buda Sándor szerint kicsit erősebben rázta meg a magyar gazdaságot a földrajzi közelség és gazdasági ráutaltság miatt.

A beszélgetés zárásaként szó volt a magyar vállalatok felkészültségéről és reakcióidejéről is. A résztvevők szerint ketté kell bontani ezt a kérdést is,

  • egyrészt vannak a multik, akik kiválóan reagáltak mindkét válságra,
  • a kkv-szektor ehhez képest sokkal nehezebb helyzetben volt.

Utóbbinak azért volt nehéz helyzete, mert „a kormány arra szocializálta a kis- és közepes vállalkozásokat, hogy nem kell megoldani a problémát, „majd az állam segít!”. A kormányzat például a növekedési hitelprogrammal is ezt ösztönözte – mondta Lentner Csaba és Jobbágy Sándor.

A felelőtlen bankárok felelősségre vonása „kommunista duma”

Gyenge láncszemek hullottak el, alaptalan a pánik, a bankrendszer sokkal jobb állapotban van, mint 2008-ban – mondta a Válasz Online podcastjában Szabó László, a HOLD Alapkezelő társalapítója, jelenlegi felügyelőbizottsági elnöke. Miért „kommunista duma” a felelőtlen bankárok felelősségre vonását követelni? Miért ilyen magas a magyar infláció és mikorra lehet egy számjegyű? Miért valós a jegybank és a kormány konfliktusa? Az adásból kiderül.