Jól ismert tény: az európai országok energiaválsággal néznek szembe az orosz-ukrán háború kitörése óta, mivel Oroszország zsarolási potenciálnak használja a földgáz készletét. Bár az EU továbbra is az importált fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodik, mindent megtesz az orosz gáztól való függetlenedés érdekében. Egyrészt a kieső gázt elsősorban a cseppfolyósított földgáz (LNG-) import meredek növekedése kompenzálja, másrészt ez az átállás egy költséges és több éves folyamat, ami infrastrukturális beruházást igényel a cseppfolyósítás és új gázvezetékek építése terén.
Az orosz gáztól való eltávolodás az Európai Unióban
(Forrás: https://www.consilium.europa.eu/en/infographics/eu-gas-supply/)
A fölgáz az elkövetkező években szűkös erőforrás lesz Európában. Még abban az esetben is, ha az orosz-ukrán konfliktus a közeljövőben lezárul, az Unió valószínűsíthetően akkor se fog visszatáncolni orosz gázfüggőségbe. A Shell volt vezérigazgatója és számos olaj- és gázipari szakértő szerint legalább 3-4 évbe telik, amíg az orosz gázt teljes mértékben tudjuk helyettesíteni. Egyszóval, Európa földgázellátottsága a következő 3-5 évben nem biztosított. A gáz és az áram is nagy eséllyel a háború kitörése utáni magas árszinten marad.
Ebben a cikkben arra a kérdésre keresem a választ, hogy milyen alternatívák léteznek az orosz földgázfüggőség felszámolására és milyen befektetési lehetőségek rejlenek ebben a makrogazdasági környezetben.
Az energiakereslet csökkentése
A magas energiaárak közgazdasági alapokon csökkentik a keresletet, kivéve, ha az országok kormányai mesterségesen alacsonyan tartják támogatásokkal az energiaárakat, amit több Uniós országban is megtettek-megtesznek… Alternatíva lehet a közintézmények léghőmérsékletének szabályozása, de ez hosszú távon nem fenntartható (politikai) megoldás, hiszen a hivatalban lévő kormányok népszerűségvesztéséhez vezethet. Hosszabb távon csak úgy tudunk energiát, különösen földgázt megtakarítani, ha helyettesítjük azt más energiahordozóval vagy növeljük az energiahatékonyságot.
Helyettesítési alternatívák: hőszivattyú, fa, olaj, LNG, nap-, szél- és atomenergia
A jelenleg legtrendibb alternatíva a hőszivattyúra való áttérés, ami akkor tud igazán hatékonyan működni, ha nem kell magas hőfokra melegíteni a vizet. Ebben nyújthat óriási előnyt, ha az ingatlan jó szigeteléssel rendelkezik. A fa ára is meredeken emelkedett és ráadásul ez a megoldás nem minden háztípussal kompatibilis.
A tervezett úszó LNG-terminálok csak a földgázhiány töredéket tudják majd helyettesíteni, arról nem is beszélve, hogy rövid-középtávon az LNG jóval drágább, mint az orosz gáz.
A napenergia és a szélenergia rövid-közép távon szintén nem megoldás a földgázfogyasztás kiváltására, habár a szisztematikus alkalmazása közép-hosszú távon jelentősen csökkentheti az európai országok földgázfüggőségét.
Az atomenergia-kapacitás növelése pedig hosszú ideig tart és nagy a beruházási igénye. Az európai országok földgázfüggőse erőteljesen különbözik – lásd az alábbi ábrát – ettől függetlenül az energiafelhasználás további hatékonyságnövelése minden tagállamban fontos célkitűzés.
(Forrás: https://ec.europa.eu/eurostat/web/interactive-publications/energy-2023#energy-mix)
A szigetelés lehet Európa megmentője?
Egy lehetséges megoldás az energiamegtakarításra a személyes jólét feláldozása nélkül a jobb szigetelés.
Nem véletlen, hogy az EU Bizottsága már bevezetett olyan irányelveket, amelyek 2030-ig növelni hivatottak a szigetelt ingatlanok arányát.
Szabályozási háttér
2023 márciusában az Európai Parlament elfogadott egy törvényt, ami előírja az elavult épületek energetikai korszerűsítését és szigetelését a következő 4-10 évben. A legfontosabb kitétel, hogy az összes EU-s országban az épületek legrosszabb 15 százalékának teljes korszerűsítésen kell átesnie. A kereskedelmi ingatlanok esetében 2027 a határidő, a lakossági ingatlanok esetében 2030, ráadásul újabb 3 év után még szigorúbb szabályokra számíthatunk.
Az irány egyértelmű. Erősen ösztönözni fogják a felújításokat, ami által sok szigetelőanyagra lesz szükség. A zöld párt irányítása alatt álló Németország már elfogadott néhány olyan törvényt, amelyek megkövetelik az ingatlantulajdonosoktól, hogy változtassanak az energiahatékonyságukon, például betiltják az olaj- és gázfűtés telepítését 2026-tól.
Az épületek fűtése teszi ki az energiafogyasztás nagy részét
Az épületek fűtéséhez szükséges energia az összes energiafogyasztás 30-40százalékát teszi ki Európában. Ez az egyik legnagyobb probléma a gazdaság szén-dioxid-mentesítése érdekében. A probléma leküzdéséhez a lépcsőfokok egyszerűek:
- Hatékonyabb fűtési rendszerek használata (például. megújuló energiával működő hőszivattyúk)
- Az épületek szigetelésének javítása a kisebb energiafelhasználás érdekében (különösen igaz ez az idősebb házakra)
Az orosz-ukrán háború miatt Európában hirtelen nagyon megnőtt a fűtésköltsége, különösen a földgázé, és valószínűleg továbbá is volatilis és drága marad az orosz vezetékes gáz hiánya miatt.
Néhány energiahatékonysági alapvetés: Milyen intézkedés milyen energiamegtakarítást eredményez?
Az alábbi becsült energiamegtakarítások érhetőek el lakóházakra (kertesház, ikerház stb.):
Teljes külső szigetelés: ~40%
Fűtő rendszer lecserélése: ~30%
Tetőszerkezet leszigetelése (tető alatt): ~10-15 %
Padlás leszigetelése: ~10-15%
Új ablakok: ~10%
Tehát céltól függően a szigetelés az energiamegtakarítás 60-70 százalékát teszi ki. Ez alapján a hőszivattyúkkal kapcsolatos jelenlegi trend ellenére, az energiahatékonyság kulcsa, különösen a meglévő épületeknél, a szigetelés.
Szigetelőanyag-gyorstalpaló:
Minden szigetelőanyag (külső, belső) piaci részesedése Németországban:
- Olaj alapú (polisztirol, poliuretán): 48%
- Üveggyapot/ Kőzetgyapot: 43%
- Természetes szigetelőanyag: 9% (amiből 5% Fa)
- Külső szigetelés: 85% polisztirol
Összeségében nincs egyértelműen kiemelkedő szigetelőanyag, mindegyiknek megvannak az előnyei és hátrányai. A piac alsó szegmensében a vásárlók a legjobb ár-érték arányt keresik, azt az olcsó szigetelőanyag, ami elvégzi a feladatot. Ez nem más, mint a polisztirol. Azonban a piac felső szegmensében az ESG-trendet követve, a fogyasztók a legtöbb esetben a fát fogják választani, mivel az „fenntartható”.
Piaci növekedési becslés
A jövőt megjósolni mindig nagyon nehéz, egy körülbelüli becslés az EU-s törvények és németországi ingatlan statisztikák alapján:
Lakossági ingatlanok esetében, 2030-ig az épületek legrosszabb 15 százalékának felújításon kell átesnie. Németországban nagyjából 40 millió lakossági ingatlan egység van, ez azt jelenti, hogy 2030-ig 6 millió egységet kell felújítani. Ebből lejön az a szám, amit felújítás helyett inkább lebontanak és hozzáadódik, amelyeket felújítanak és nincsenek benne az alsó 15 százalékban. Várhatóan ez a kettő kiegyenlíti egymást és marad a 6 millió egység.
A normál felújítási ütem évente 0,5 millió felújítást tesz ki. Ebben az ütemben csak 3,5 millió lakás felújítására kerülne sor a törvény által megszabott határidőig, feltételezve, hogy 7 évünk van a szükséges felújítások elvégzésére. A felújítások ütemének 6 millió / 7 év = évi 0,86 millió egységre kellene nőnie. Ez 72 százalékos emelkedés a jelenlegi felújítási tevekénységhez képest.
Összeségében nem irreális az a forgatókönyv, hogy felújítások mértéke ekkora volumenben növekedjenek a jelenlegi szinthez képest. Lehetséges, hogy Európa más országaiban lassabb lesz a növekedés, de eszerint hatalmas növekedési potenciál látszik a szigeteléssel foglalkozó szereplők számára.
Mi történt a szigetelési részvényekkel az idei évben?
Az egész energiaválság elkerülhetetlenül arra készteti az embereket, hogy jól szigetelt otthonba fektessenek be. Ezt a folyamatot már a fent említett uniós és állami támogatások is elősegítik.
Érdekes módon ez egyáltalán nem segített a szigeteléssel kapcsolatos cégek részvényein, amint azt az alábbi részvénydiagram is mutatja. Az idei évben a szigetelő részvények a Kingspan Group kivételével jelentősen alulmúlták a széles építőipari indexet.
A legfőbb magyarázat erre az lehet, hogy a szigetelőanyag gyártása energiaigényes folyamat és a piac attól tart, hogy ez nagyobb hatással van a szigetelő cégek haszonkulcsára, mint a nagy építőipari és építőanyag-gyártó cégekére. Ráadásul úgy tűnik, hogy az építőipar általános ciklusa recessziót jelez 2023-ban, és potenciálisan azután is.
Záró gondolatok
Összegezve: a szigetelési és energiahatékonysági ipar érdekes lehetőséget rejthet az emelkedő energiaárak fényében. A jobb szigetelés és az energiahatékonyság növelése az egyik legjobb módja annak, hogy mérsékeljük az orosz olajtól és gáztól való függést és csökkentsük a gazdaság energiaáraktól való kitteségét, ami jó hátszelet adhat ezeknek a vállalatoknak a következő néhány évben, ráadásul a bolygónk jövője szempontjából is előnyös.
Az időzítés lehet nem optimális, mivel a közeljövőben lelassulhatnak az újépítésű ingatlan beruházások, de a fenti tényállás alapján bőven van indok optimizmusra ezeknek a cégeknek a kilátásait illetően. Az energiafelhasználás hatékonyságának növelése minden országnak fontos célja és a fent említett katalizátorok alapján a szigetelő ipar virágkora jöhet.
A cikk szerzője Süle László, a Budapest Investment Club tagja.
Ez egy véleménycikk, amely nem feltétlenül tükrözi a HOLDBLOG szerkesztőségének álláspontját.