Váratlanul érte az alapkezelőket is a kormány múlt héten bejelentett rendeletcsomagja: augusztus 1-től az értékpapíralapok eszközeinek legfeljebb 5 százalékát lehet befektetni forintban denominált állampapírtól eltérő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba (néhány kivétellel), valamint a likvid befektetések egyötödét diszkontkincstárjegybe kell elhelyezni.
A lépés várhatóan hatalmas összegeket terel az állampapír-befektetések irányába, valamint egyértelműen versenyhátrányt okoz a befektetési alapok számára. A várható hatások, következmények és a szabályozói hiányosságok kapcsán a Portfolio megszólaltatta a hazai szakembereket, köztük Móricz Dánielt, a HOLD Alapkezelő befektetési igazgatóját is.
Az első jelek
Móricz Dániel úgy látja, hogy az első és egyben legfontosabb hatás az állampapírok iránti kereslet növekedése, ennek első jele, a hozamszint csökkenése már látszik is. Ehhez az is jelentősen hozzájárul, hogy a bankok jövőre állampapír vásárlásával felezhetik majd az adójukat.
Ez a változás fontosabb tényező, mint az, hogy a befektetési alapoknak állampapírt kell vásárolniuk.
A második hatás a likvid pénzeszközök 20 százalékának diszkontkincstárjegyben való tartásához kötődik, ennek hatására jelentősen megugorhat a DKJ-k iránti kereslet is. Mindemellett valamelyest csökkenhet a devizás állampapírok iránti kereslet a hazai alapok irányából, bár ennek valószínűleg nem lesz érezhető piaci hatása. Az értékesítési csatornák valószínűleg igyekeznek majd kihasználni a július 1. előtti heteket, tehát némi fellendülés várható a befektetési alapok eladásában is, többen előrébb hozhatják az egy-két hónappal későbbi befektetési döntésüket.
A szakértő hozzátette, hogy jelentős többletkeresletet eredményeznek majd a változtatások az állampapírpiacon, ez azonban javarészt nem az alapkezelők, hanem a bankok felől érkezik majd. A DKJ-k tekintetében párszáz milliárdos nagyságrendű keresletnövekedés várható, kérdés, hogy erre reagál-e az egyébként a DKJ-k kínálatát a finanszírozási terve alapján drasztikusan csökkenteni szándékozó ÁKK.
Fűnyíróelv
Móricz Dániel a friss adóval kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy
a szociális hozzájárulás bevezetése egyértelműen növeli a befektetési alapok versenyhátrányát az állampapírokkal szemben,
de nagyon jelentős hatás nem várható: aki tudatosan kezelte a pénzügyeit, eddig is mentesülni tudott a nyereséget terhelő adóktól, például Tartós Befektetési Számla (TBSZ – bővebben a HOLD Lexikonban) használatával. Éppen ezért az állam adóbevételeit ez különösen nagy mértékben nem fogja megemelni, éves szinten valószínűleg 10 milliárd forint körüli összeget hozhat ez az államkasszába.
Az sem segít, hogy az új intézkedések nem hagynak elég időt a változtatások lekövetésére, ráadásul az ilyen sűrű beavatkozásokkal rontják a lakosság pénzügyi tudatosságát.
A HOLD Alapkezelő befektetési igazgatója úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi szabályozással kapcsolatban probléma, hogy fűnyíróelven működik, így áldozatául esnek olyan alapok is, amelyek befektetési politikájának megváltoztatása vélhetően nem volt a szabályozó célja (például a hosszú kötvényalapoknak távoli lejáratú állampapírokat éven belüli futamidejű diszkontkincstárjegyekre kell cserélniük vagy a devizás pénzpiaci alapok sem tarthatnak sok betétet).
A változtatások nyomán egyrészt versenyhátrányba kerülnek majd az alapkezelők, másrészt a befektetési politikák megvalósítása során több adminisztratív jellegű, extra munkákat kell majd teljesíteni, amelyek összességében érdemben nem feltétlenül befolyásolják a hozamot, de nem piaci elemeket visznek a döntéshozatalba.
Szocho? A HOLD-on van megoldás!
Nem kell 13 százalékos szocho-t fizetni a magánszemély által Tartós Befektetési Számlára helyezett eszközök esetében.
Azon befektetéseket, amelyeket magánszemélyként idén július 1. előtt ránk bíznak ügyfeleink, jó eséllyel hosszú éveken keresztül továbbra sem fogja az új adónem érinteni, még akkor sem, ha azokat nem TBSZ-számlán tartja ügyfelünk.
A HOLD Online vagyonkezelési szolgáltatásunk ráadásul most Plusz Pénzt kínál, június 30-ig.