Az elmúlt évtizedben stagnáló árak jellemezték a távközlési szektort a régiónkban, azonban mára a környezet teljesen megváltozott – amit mintha nem akarnának felismerni a tőkepiaci szereplők.
Áremelésekre szükség van
Hagyományosan – normál inflációs környezetben – a távközlési szektor képes kigazdálkodni a költségoldali inflációs nyomást a technológia fejlődésének és ezzel szoros összefüggésben a hatékonyság javulásának köszönhetően. Az ázsiai eszközgyártók által támasztott versenynek hála nem volt erős költségnyomás a beruházásoknál, míg a bérinflációt kompenzálni lehetett a digitalizáció okozta létszámleépítésekkel.
Mára azonban elfogyóban vannak az említett költségtartalékok, a globalizáció megakadása drágíthatja a hálózatok kiépítését, miközben a bérek növekedése rég nem látott mértékben robbant el a régióban. Ehhez párosul az energiaválság, amely ugyan a távközlési cégek költségeinek mindössze pár százalékát érinti, mégis a változás elképesztő mértéke (az egyéves európai áramár mintegy hatszorosa a pandémia előtti szintnek) miatt így is nagy mértékű költséginflációt jelent. Az inflációval párhuzamosan a hitelkamatok is felrobbantak a régióban, amely kicsit lassabb átárazódással, de jelentős mértékben tovább növeli a vállalatok költségeit.
És ha mindez még nem lenne elég, Magyarországon ezekhez párosult a távközlési extraprofitadó, amely a Magyar Telekom esetében önmagában mintegy 5-6 százalékos áremelés tenne szükségessé, ha ezt egyenletesen át szeretné hárítani a hazai szolgáltatási bevételében. Egyértelműnek tűnik, hogy a szolgáltatóknak jelentős áremeléseket kell eszközölniük ahhoz, ha fent akarnak tartani egy elfogadható megtérülést a befektetéseiken.
Megy az előkészítés
Az nem kérdés, hogy jönnek az áremelések, maximum a mértéke lehet bizonytalan.
A legfontosabb jele, hogy az összes jelentős magyar távközlési szolgáltató beépítette az inflációs klauzulát az üzletszabályzatába, mely szerint minden év elején megemelhetik a szerződéses áraikat maximum az éves infláció mértékével. Ez nagyon jelentős változás a múlthoz képest.
Ugyanezt teszik sorban a lengyel távközlési szolgáltatók is. Emellett alternatív, bujtatottabb áremeléseket is életbe léptetnek a lengyel barátainknál, ilyen például, hogy elkezdenek havi bérleti díjat kérni az internet routerekért és a set-top box-okért. Az új szerződési díjak emelkedése ezek figyelembevételével már most 10 százalék körüli ütemű.
Bőven van tér az emelésekre
Az elmúlt évtized során jelentős nominál- és reálbér-emelkedés játszódott le hazánkban és a régiónkban, amit egyáltalán nem követtek le a távközlési árak az éles versenyhelyzetnek köszönhetően. Ennek hatására a távközlési kiadások jelentős mértékben zsugorodtak egy-egy fogyasztói kosárban. Pedig a távközlés – ha lehet – még fontosabb lett az életünkben. Mobilinternet nélkül már szinte élni sem tudunk, ahogy a home office is nehezen elképzelhető egy jó minőségű vezetékes internet nélkül.
Kiben merülne fel a távközlési szolgáltatásainak felmondása, ha azok 20-30 százalékkal megdrágulnának? Valószínűleg nagyon kevesekben…
Az alábbi táblázat mutatja, hogyan változott a Magyar Telekom egy felhasználóra jutó bevétele (ARPU) az egyes szolgáltatástípusoknál az elmúlt tíz évben. Gyakorlatilag semmivel. Miközben a nettó munkabérek közel a két és félszeresükre nőttek. Ráadásul a szolgáltatás színvonal hatalmasat javult ugyanezen időszakban, hiszen 10 évvel ezelőtt például a mobilszolgáltatás ára még nagyrészt csak a hangszolgáltatást tartalmazta, csupán a szerződések ötödéhez kapcsolódott mobilinternet.
Mit enged a versenyhelyzet?
Hogy ténylegesen mekkora áremelések fognak bekövetkezni, azt a versenyhelyzet fogja meghatározni. A költséginfláció nagyjából egyformán sújtja a szereplőket (az extraadó sávos volta miatt az MTEL-t jobban), kérdés, mennyire megtérülés-orientáltak a szereplők. Segíthet a 4iG-Vodafone tranzakció, hiszen itt meglehetősen magas árazás mellett valósul meg a tranzakció, nagyrészt hitelfelvétellel, miközben a hitelkamatok jelentősen megemelkedtek. Ráadásul a Vodafone cash flow generálása a költséginfláció előtt sem volt túl acélos. Ha pozitív CF-t szeretnének ebből a tranzakcióból generálni a vevők, akkor nehéz ezt elképzelni jelentős áremelések nélkül. Az sem rossz jel, hogy nem a Magyar Telekom vezette be elsőnek az inflációs klauzulát, hanem épp fordítva történt. Úgy tűnik, minden szereplő látja az emelések szükségességét.
Végezetül az sem érdektelen, hogy a piacvezető Magyar Telekom tőkearányos megtérülése (ROE) még a költséginfláció előtt sem volt túl magas, egyszámjegyű mértéket öltött, szemben az ennél – most már – jóval magasabb elvárt hozammal. Alighanem kijelenthető, hogy senkinek sincs jó megtérülése a hazai távközlési szektorban, ami arra ösztökélhetné, hogy várjon az áremelésekkel.
Piaci várakozások
A jelentős áremelések tehát meglehetősen valószínűnek tűnnek, mind hazánk, mind a környező országok távközlési piacán. Több helyen már be is indultak. Érdekes módon ez még sem tükröződik az elemzői várakozásokban. Mind az MTEL, mind az Orange Polska esetében mintegy évi 2 százalékos árbevétel-növekedést várnak a következő években.
Eközben az elemzők lehúzzák a távközlési cégek célárait (párhuzamosan a piaci árak esésével), mert egyre magasabb kötvényhozamot használnak diszkontálásra, miközben változatlanul alacsonyan hagyják a növekedési várakozásaikat (1 százalék körüli szinten). Túlzottan pesszimistának tűnnek ebben. Vagy elül az infláció és lejönnek a kötvényhozamok, vagy a tartós infláció mellett beindul a távközlési szektorban is a folyamatos áthárítás.
Ehhez elég csak Törökországra nézni, ahol tartósan magas az infláció, amit folyamatosan áthárítanak a távközlési cégek. A Turkcell pozitív reál-árbevétel alakulást ért el az elmúlt tíz évben, tartósan magas infláció mellett. A szerződések átfutási ideje miatt hirtelen megugró infláció idején rövidtávon elmarad az árbevétel növekedése az inflációtól, de ez csak átmeneti hatás, amit utána „behoz” az árbevétel a következő években.
Rövid távon kötvények, hosszú távon reáleszközök
A recessziós félelmek és a világgazdaság minden régióban jellemzően rossz állapota ellenére már látszanak a következőévek vonzó befektetési lehetőségei. Ezekről, illetve a jelenlegi medvepiac okairól és tanulságairól fejtette ki a véleményét nemrég egy szakmabelieknek és partnereknek szóló háttérbeszélgetésen Móricz Dániel, a HOLD Alapkezelő befektetési igazgatója, Cser Tamás vezető részvényportfólió-kezelő és Zsiday Viktor, a Citadella Alap portfóliókezelője, Tuli Péter intézményi üzletágvezető moderálásával.
A cikk a nyilatkozó elemző saját véleményét tükrözi. Számos (akár a szakember által menedzselt) HOLD Alapkezelő által kezelt befektetési alapban vannak vagy lehetnek távközlési szektorbeli részvénypozíciók.
JOGI NYILATKOZAT
A dokumentumban foglaltak nem minősülnek befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetésitanácsadásnak vagy adótanácsadásnak, befektetési elemzésnek, az abban foglaltak alapján a HOLD Alapkezelő Zrt.-vel szemben igény nem érvényesíthető, azokért a HOLD Alapkezelő Zrt. felelősséget nem vállal.