Trump nem teketóriázott és első napján katapultálta az USA-t a párizsi klímaegyezményből, olyan illusztris trióhoz csatlakozva, mint Irán, Jemen és Líbia (más nincs).
Los Angeles-i tűzvészek ide, a USA közép-nyugati részébe betörő, -30-40 fokos, életveszélyes hidegek oda, Trump így döntött.
Mindezt pedig pont akkor, amikor végre már tetőzni látszik a globális Co2-kibocsátás. Így idén nem csak az emisszió, de a klímaharc sebessége is tetőt foghat, ami nagy baj, mert még sehol sem tartunk a párizsi klímacélok elérésében.
Párizsi Egyezmény (2015) célja, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését az iparosodás előtti szinthez képest 2 °C alatt tartsa, és folytassa az erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a hőmérséklet-emelkedés 1,5 °C-ra korlátozható legyen. 50 százalékos CO2-kibocsátás csökkentést céloz meg 2030-ra a 2020-as szinthez képest. 2050-re pedig a nettó zéró kibocsátás a cél, ahol a maradék emissziót különböző technológiákkal ellensúlyozzák.
Az elmúlt fél évszázadban a Föld népessége megduplázódott, négyről több mint nyolcmilliárdra nőtt. Ez a demográfiai boom és a vele párhuzamos gazdasági fejlődés Földünk energiafelhasználását 2,6-szorosára növelte, karbonlábnyomunk pedig ez időszak alatt megduplázódott.
Ha az elmúlt öt-hat év adatait vizsgáljuk, látható, hogy a kibocsátás már alig nőtt, közel stagnált, ám a CO2 kibocsátás érdemi csökkentésének irányába tett lépések még mindig nem elég gyorsak.

Hogyan tovább a klímacélok felé?
2020 és 2022 között az EU, az USA és Kína is fokozta a klímaváltozás elleni törekvéseit. Ugyanakkor az utóbbi időszak politikai és gazdasági változásai – például a Trump-adminisztráció visszalépései, a német zöld párt kormánykoalícióból való valószínűsíthető kiesése, valamint a globális gazdasági nehézségek – kedvezőtlen irányba terelhetik a döntéshozatalt.
Ez a klímavédelmi intézkedések lassulásával fenyegethet, különösen olyan területeken, amik támogatások nélkül még nem gazdaságosak (pl: zöld hidrogén, carbon capture).
Ugyanakkor az gyorsíthatja az energiaátmenetet, hogy egyes megoldások terén piaci alapon is egyre önjáróbbá válik a „zöldülés”. Az igény a klímavédelemre új iparágakat teremtett, amelyek már érett szakaszba léptek, és egyre olcsóbb alternatíváját nyújtják a fosszilis megoldásoknak, a legjobb példa erre az elektromobilitás. A kínai elektromos autók kedvező ára, az egyre jobb és olcsóbb akkumulátorok, a nap- és szélerőművek költségcsökkenése és az elektromos hálózatok korszerűsítése együttesen járul hozzá a közlekedés alacsonyabb karbonlábnyomához.
Véleményem szerint korunk egyik legmeghatározóbb megatrendje az energiaátmenet, az elmúlt pár év gyorsuló üteme után most épp lassabban, de megállíthatatlanul folyik majd tovább.
A világ GDP-jének közel 2 százalékát kitevő éves beruházási szinteket látva egy-két évtizedes távon lényegesen tisztulhat az energiaforrásaink összetétele.
A szerző, Szőcs Gábor a HOLD Orion Befektetési Alap portfóliókezelője. 18 éve követi az energia- és részvénypiacokat. Az Orion Alap egyik stratégiai célja, hogy globális palettáról válogatott, alulértékelt energia-, közmű- és nyersanyagpiaci részvénybefektetésekkel növelje az alap hozamát.
A Tele Energiával sorozat többi részét itt böngészheted a HOLDBLOG-on.
JOGI NYILATKOZAT
A dokumentumban foglaltak nem minősülnek befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak, befektetési elemzésnek, az abban foglaltak alapján a HOLD Alapkezelő Zrt.-vel szemben igény nem érvényesíthető, azokért a HOLD Alapkezelő Zrt. felelősséget nem vállal.
