Triplázni kell a „fehér arany” kitermelését, ha elektromosan akarunk autózni


Mindegy, hogy tarka párologtató medencékkel tesszük tele a sivatagokat vagy a Föld mélyére megyünk a lítiumért. Mindenképpen új lelőhelyeket kell kiaknázni, hogy a lítium kínálata lépést tudjon tartani a felrobbanó kereslettel.

Az évtized végére a kiugró akkumulátorkeresletnek köszönhetően több, mint háromszor nagyobb lítiumkereslettel érdemes számolni mint 2023-ban. A nagy felfutás alapvetően az elektromos autók térnyeréséből fakad (itt írtunk róla), de az ipari méretű áramtárolási igény növekedése is fontos szerepet játszik az akkumulátorkereslet megugrásában. Ráadásul ez utóbbi egyre égetőbb kérdéssé válik, ahogy növekszik az időjárásfüggő megújulók szerepe az áramtermelésben.

Megkerülhetetlen a lítium

Az akkumulátorkereslet felfutása önmagában nem lenne elég a nyersanyag ragyogó jövőképéhez. Az is kulcsfontosságú tényező, hogy a lítium a következő tíz évben megkerülhetetlen alapanyagnak tűnik az akkumulátorgyártás során, ahogy azt a korábbi cikkünkben részletesen be is mutattam.

A nyersanyag jövőképének megértéshez fontos látni, hogy nagy vonalakban milyen eljárással lehet az akkumulátorokhoz szükséges lítiumvegyületeket előállítani. Az aksigyártás során alapvetően lítium-karbonátot vagy lítium-hidroxidot használnak és a „fehér arany” mindkét formája két, egymástól nagyon eltérő módszerrel is előállítható.

Két lehetőség az előállításra

Az egyik lehetőség a sóoldatokból történő kinyerés. Ilyenkor a lítiumban gazdag sós vizet kiszivattyúzzuk a föld alól, és egy 12-18 hónapig tartó párologtatási eljárás végén lítium-karbonátot kapunk. Ezt egy további kémiai folyamat segítségével igény szerint lítium-hidroxiddá is alakíthatjuk.

A másik módszer a lítiumtartalmú ércek (jellemzően spodumen) bányászata. Ebben az esetben először egy koncentrátumot állítunk elő, majd egy finomítási folyamat során lítium-karbonáttá vagy lítium-hidroxiddá alakítjuk.

Globálisan bőven akad még mindkét típusból kitermelhető tartalék, a kérdés az, hogy mely cégek és milyen világpiac ár mellett hajlandóak felszínre hozni az elektromos autók töretlen terjedéséhez szükséges akkumulátorfémet. Erről a következő cikkekben írunk bővebben.  

A szerző, Maróti Ádám elemzőként segíti a HOLD Orion Befektetési Alap stratégiáját. Az Orion Alap egyik stratégiai célja, hogy a globális palettáról válogatott, alulértékelt energia-, közmű- és nyersanyagpiaci részvénybefektetésekkel növelje az alap hozamát.

A Tele Energiával sorozat többi részét itt böngészheti.