The Big Short: mostantól csak nyílt sisakkal

Bár a hazai tőkepiac még a kontinensen sem számít egy nagypályás short-bajnoknak, az amerikai példából tanulva, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) komoly lépésre szánta el magát a részvények gyengülésére fogadó kereskedés átláthatóbb keretek között tartása érdekében.

A jegybanki szabályozás dióhéjban: január 31-től a befektetőknek minden olyan nettó short pozíciót jelenteniük kell, amely eléri vagy meghaladja a befektetés kapcsán érintett tőzsdei társaság kibocsátott részvényállományának 0,1 százalékát.

Mi az a short?

Az, ami a nem éppen szépirodalmi magyarral kifejezhető longolás ellentéte. Long, tehát vételi pozíciónak azt hívjuk, ami az instrumentum árának emelkedéséből profitál. A fogalomtárunk szerint a legegyszerűbb példa rá egy részvény vétele: ha felmegy az ára, akkor nyerünk. A short (eladási) pozíció az ellentéte a longnak: ez az árfolyam eséséből profitál.

Ahhoz azonban, hogy például olyan részvényeket adjunk el, amivel nem rendelkezünk, először kölcsön kell kérni. A kölcsönt visszaadjuk, amikor a short pozíciónkat lezárandó, visszavásároljuk e részvényeket. Ha közben esett a papír árfolyama, akkor olcsóbban veszünk vissza, mint adtunk el, tehát nyerünk a tranzakción.

Feleződik az értékhatár

Az eddigi rendszerben a bejelentési küszöb az állomány 0,2 százaléka volt. A szemfüles tréderek utoljára január 28-án shortolhattak a diszkrétebb értékhatár alatt, majd január 31-től él a megfelezett limit, egyúttal minden további 0,1 százalékos (első tizedesjegyni) módosulás is bejelentésköteles – áll a jegybank hétfői közleményében.

Fontos: a bejelentési küszöbérték egyaránt vonatkozik a természetes és a jogi személyekre. A bejelentés alapján az MNB figyelemmel kíséri, szükség esetén kivizsgálja a rendellenes piacot eredményező short ügyleteket.

Nehéz kiigazodni az új szabályozáson? Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) kisokos táblázata példával szemlélteti a jelentésköteles nettó short pozíciókat.

Az ESMA egyébként már akkor kapcsolt, amikor a koronavírus-válság első ízben kezdett begyűrűzni a gazdasági életbe: a hatóság 2020 tavaszán – ekkor csak ideiglenesen – leszállította 0,2-ről 0,1 százalékra a nettó short pozíciók bejelentési küszöbértékét, illetve napi jelentéstételi rendszert vezetett be. Ennek a szabályozásnak a többkörös meghosszabbítása után szánta el magát végül az Európai Bizottság tavaly szeptemberben, hogy az úgynevezett SSR rendeletben állandó érvénnyel bebetonozza az értékhatárt, amit most Magyarország is átvett.

Miért fontos ez?

A leszállított küszöbértékkel mind gyakrabban kell felvállalniuk a nevüket, kiteríteni a lapjaikat az eladási pozíciókban utazóknak, a szabályozók pedig reménykedhetnek abba, hogy ezzel elejét veszik a túl nagy shortolási kedvnek – főleg egy évvel a Gamestop-sztori után.

A HOLDBLOG-on is gyakran írtunk róla; 2021 elején, a New York-i hedge fundok és a redditer kiskereskedők háborújává fajuló tőzsdei anomáliában megtörni látszott a shortolás régi iskolájának főszabálya: áldozz nagyon hosszú időt és sok energiát arra, hogy megfigyeled és megérted a kiszemelt piacot, ami ellen fogadni akarsz (lásd Soros György vs. angol font (1992), Michael Burry vs. amerikai jelzálogpiac (2007) – a szerk.).

A nagykutyák célba vették a pandémia miatt rosszul teljesítő, kis kapitalizációjú, a piaci elemzők által is eladásra ajánlott cégeket, ominózusan a Gamestop Corp-ot (GME) és az AMC Entertainment Holdings Inc-t (AMC) – előbbi short-mennyiségét 121 százalékosra, utóbbiét 79 százalékosra duzzasztva. Ha a Gamestopot nézzük: több papírt adtak el aggregáltan, mint amennyit korábban kibocsátottak. A cégérték ezt indokolta, de azt nem látták, milyen vihar készülődik.

A történet vége jól ismert, lecsapott a short squeeze. A Redditen szerveződő kisbefektetők felhajtották az árfolyamot, a korábbi shortolók berezeltek és minél kisebb véráldozattal akarták realizálni a veszteségeiket. Pánikvételi hullám kezdődött, a saját short pozíciókat célzó részvényvásárlással próbáltak szépíteni az eladási pozíciót birtoklók, de a kísérlet tovább fűtötte az árfolyamemelkedést, hogy aztán 2021 februárjára „helyrerázóan” újra bezuhanjanak a bűvös magasságokban szárnyaló papírok értékei.

Tény, a magyar papíroknál jellemző short állomány nyomelemeiben sem közelíti meg az amerikai piac legmeredekebb eladási pozícióit, a 0,1 százalékos új bejelentési küszöb hazai szabályzatba építésétől a short pozíciók állományának jobb nyomon követhetőségét, kiszámíthatóságát várja a jegybank, hogy véletlenül se keveredjen a magyar piac a Gamestopéhoz hasonló, erősen volatilis helyzetekbe.

Vélemény a tűz közvetlen közeléből:

„Igaz, az intézkedés csökkenti a Gamestop-sztorik kialakulásának esélyét, de az eddig is közel 0 százalék volt. Mondjuk úgy, a mindennapi életünkön, a piachoz való hozzáállásunkon nem változtat az új szabályozás – sohasem volt még ekkora short pozíciónk a BÉT-en.”

Balásy Zsolt