Február 11-én a KSH közzétette, hogy tavaly januárhoz képest 7,9 százalékkal emelkedtek az árak Magyarországon. Ilyen magas számra egyetlen elemzőház sem számított.
A cikk eredetileg a G7-en jelent meg.
Ez az inflációs szint láthatóan már a kormánynak is kellemetlen, ami nem is csoda, hiszen ahogy nemzetközi tanulmányok alapján nemrég írt róla a gazdasági portál, 5-7 százalékosnál gyorsabb pénzromlás már kikezdheti a kormányzó pártok népszerűségét. A magyar kormány ebben a helyzetben azt a kommunikációs stratégiát választotta, hogy egyrészt az infláció külföldi eredetű összetevőit hangsúlyozza, másrészt pedig azokat az intézkedéseket, amelyekkel igyekszik megfékezni a pénzromlást.
Az árszabályozásnak a gazdaság egészét tekintve is nagyon káros következményei vannak, ahogy Zsiday Viktor befektetési szakember szemléletesen bemutatta – a tavaly ősszel 1432 termék árát befagyasztó – Argentína példáján.
Vagyis árszabályozással csak nagyon rövid távon lehet küzdeni az infláció ellen, komoly mellékhatásokkal.
A G7 elemzők segítségével körbejárta, milyen hatással lehet az árstopok megszüntetése az inflációra, emelkedhet-e akár csak átmenetileg is 10 százalék fölé a ráta 2021 hasonló időszakához képest. Az elvileg június végén kifutó kamatrögzítéssel az említett okok miatt nem foglalkoztunk*, a rezsicsökkentés kivezetésével pedig azért nem, mert ez mára a magyar politika szent tehene lett, nem véletlenül szól a megtartásáról az egyesült ellenzék egyik plakátja. Habár már éves szinten legalább 500 milliárd forintra tehető a költsége a mostani energiaárak mellett, az eltörlése valószínűleg csak olyan válságos körülmények között képzelhető el, mint 2008-2009, amikor egyebek mellett a 13. havi nyugdíj is áldozatul esett a megszorításoknak.
Más a helyzet az élelmiszerekkel és az üzemanyagokkal, hiszen újabb intézkedés nélkül ezek árkorlátozása véget ér április végén, illetve május közepén. Az elemzőket annak modellezésére kérték, hogy mi lesz az inflációval akkor, ha ezek ekkor tényleg megszűnnek.
Balásy Zsolt, a HOLD Alapkezelő elemzője szerint, ha az említett termékek árát elengedik, akkor könnyen elképzelhető, hogy átmenetileg (nem a teljes évre) összejön a 10 százalékos infláció. De ezek közül csak az üzemanyagok költsége épül be más termékek árába, a többinél nem kell számolni további körös hatásokkal.
Balásy Zsolt szerint a bázishatásnak elenyésző a szerepe az olajárakhoz és a forintárfolyamhoz képest, a legfontosabb tényező pedig a választások előtt a lakosságnak kiosztott (szja-visszatérítés, fegyverpénz, 13. havi nyugdíj, kötelező béremelés) pénzmennyiség elköltése.
“Ha ezt mindenki az első hónapokban fogja fogyasztásra költeni, abból akár inflációs vihar is lehet, bármit is jelentsen ez”
– fogalmaz az elemző.