Az orosz-ukrán háború nyomán életbe lépett szankciók ugyan lassan, de működnek. Azonban nem feltétlenül azt a társadalmi réteget érintik, amelyiket hivatalosan megcéloztak az intézkedésekkel, hanem sokkal inkább az átlagembereket. Akik megtehetik, egyszerűen átköltöztetik, minden (még elérhető) vagyonukat, vállalkozásukat és családjukat Törökországba vagy az Egyesült Arab Emírségekbe.
Törökországban az állampolgárságot is elérhetővé tették minden olyan külföldi számára, aki 400 ezer dolláros vagy annál nagyobb értékű ingatlant vásárol belföldön. A török líra extrém leértékelődése még vonzóbbá tette a török ingatlanpiacot a kemény valutával rendelkező külföldiek számára. Nihat Tufan, az isztambuli székhelyű Rest Property vezérigazgatója ennek kapcsán elmondta: „70 százalékos keresletnövekedésre számítunk az Orosz Föderációból”. Az orosz és ukrán ingatlanvásárlók legnépszerűbb városai Antalya, Isztambul, Izmir, Ankara és Bursa.
A török kormány az ukrajnai háború kezdete óta nem vezetett be szankciókat Oroszországgal szemben, miközben a “legengedékenyebb” európai országok is keményebben lépnek fel az orosz milliárdosokkal szemben. A Forbes szerint Ciprus, amely adóparadicsomként az oroszok vonzó célpontja volt, számos moszkvai kötődésű milliárdos útlevelét vonta be a háború kitörése óta
Emellett a leggazdagabb orosz befektetők rengeteg luxuscikket is vásárolnak Törökországban, különösen Isztambulban. A luxuscikkeket árusító legnagyobb divatmárkák Oroszországban beszüntették az eladásokat, de a törökországi és közel-keleti üzleteik forgalma többszörösen túlteljesíti még az előző rekordév teljesítményét is.
Az ingatlanbefektetéseken túl az oroszok a törökországi vállalatalapításra is rákaptak. Eray Sayin, a Sayin Law & Consulting isztambuli székhelyű ügyvédi iroda munkatársa szerint az oroszok rekordszámú, 64 vállalatot alapítottak Törökországban, ami majdnem négyszerese az előző év azonos havi adatának – és ez a szám várhatóan csak emelkedni fog. Nincs nehéz dolguk; egy cég alapítása öt napot vesz igénybe, és a folyamat mindössze körülbelül 3400 dollárba kerül.
A legtöbb ilyen vállalkozást ingatlanbefektetési céllal hozták létre, de néhányan az energiaiparban is érdekeltek, különösen a megújuló energiaforrásokban, valamint az olaj- és gáziparban. Sayin arról is beszélt, hogy a cégalapítók között biztosan vannak orosz oligarchák és milliárdosok, de a pontos létszámuk nem ismert. Ha az ukrajnai háborúval kapcsolatos nyugati szankciók még hónapokig fennmaradnak, a szakember arra számít, hogy más iparágakban – köztük a műtrágyagyártásban, Oroszország egyik legfontosabb exportágazatában – tevékenykedő orosz cégek gyárakat építenek és dollár-százmilliókat fektetnek be Törökországban.
A legtöbbjüknek Oroszországon kívül zárolták a bankszámláját, és a szankciók keretében Oroszországot a SWIFT nemzetközi fizetési rendszerből is kizárták. A legtöbb orosz készpénzzel vagy kriptovalutával érkezik a Boszporusz partjára – a gyors ingatlanvásárlás reményében. Azért akarják a készpénzt kriptovalutákra váltani, mert a pénzügyi átutalások egyre bonyolultabbak az oroszok számára Törökországban. Így a kriptopénzek piaca valószínűleg Törökországban is bővülni fog a nagy orosz érdeklődés nyomán.
A török bankok továbbra is vonakodnak attól, hogy hivatalos bankszámlát nyissanak orosz befektetők számára az USA által esetlegesen alkalmazható másodlagos szankciók miatt. A török állami Halkbank már bírósági eljárás előtt áll az Egyesült Államokban, mivel állítólag részt vett egy, az iráni korlátozásokat kijátszani akaró rendszer működtetésében.
Ha az amerikai szankciók végrehajtói ismét a török bankszektort veszik célba, az veszélyeztetheti a külföldi befektetők bizalmát ezen a piacon.
Ahol plázázással harcolnak az inflációval
Adott egy zseniális földrajzi adottságokkal, a Nyugat és a Kelet legjobb fortélyait ötvöző, családi kézben (elég jól) működő vállalatokkal bíró ország, ráadásul Európa kapujában. Ez az őrült inflációval, devizaválsággal és ennek tetejében elsőre őrültnek hangzó fogyasztói magatartással szenvedő-küzdő Törökország.