1. A német DAX index legnagyobb értékű komponense, a Linde (165 milliárd dollár) töröltette magát a német tőzsdéről, mert egyszerűen kinőtte azt. Túl kicsi lett neki, az indexben állandóan lefaragták a súlyát, ahol 10 százalék fölé egyetlen cég sem mehet, és ezzel rombolták a részvényesi értéket, mert időről időre kötelező eladásokat generált a súlycsökkentés. Csak az USÁ-ban fognak forogni a részvényei.
2. A brit ARM chipgyártó (60-70 milliárd dollárra saccolják az értékét) London helyett New Yorkban tervez részvénykibocsátást. A londoni tőzsdének ez nagy pofon, a váltásnak kettős oka van: túl kicsi neki a brit tőkepiac és egyúttal magasabbak az amerikai árazások. A brit politikusok hiába lobbiztak a cég otthontartásáért, és magyarázták, hogy nem a Brexit áll a háttrében, a részvényesek érdeke győzött.
3. A francia LVMH (a luxusszektor ikonja Európa legértékesebb cége 435 milliárd dollárral) és a svájci Nestlé (310 milliárd dollár) is olyan óriásiak, hogy állandóan csökkentik a súlyaikat a nemzeti indexekben, ezzel leértékelik a cégeket. Rég kinőtték a nemzeti tőkepiaci kereteket.
4. Az építőipari CRH (Írország, 52 milliárd dollár piaci érték) szintén amerikai részvénykibocsátást tervez, a londoni piac nem elég széles neki, a részvényesek Amerikába akarnak menni.
5. A spanyol alapítású, mára globális infrastruktúra vállalat, a Ferrovial (21 milliárd dollár piaci érték) egyrészt Hollandiába teszi át a székhelyét, mert ott alacsonyabbak az adók (nincsenek például ún. extraprofitadók), stabilabb a jogi környezet és jobb a hiteleminősítése, mint Spanyolországnak, másrészt előkészíti a részvényei bevezetését Amerikába. A baloldali, erősen piacellenes elemekkel tűzdelt spanyol kormány felháborodottan tiltakozik, hazafias lózungokat hajigál, ezen kívül nem sokat tud tenni. Az fog történni, amit a részvényesek akarnak.
Így sorvadnak el a “nemzeti” európai tőkepiacok, ha nem egyesülnek valahogyan, ha nem lesz Tőkepiaci Egyesült Európa, mert méretben külön-külön egyszerűen nem rúgnak labdába az amerikai tőkepiaccal szemben.
A globális méretűvé nőtt európai vállalatok tőkéért és részvénypiaci reprezentációért az amerikai piacra mennek, ahol egyáltalán nem számítanak behemótnak, jól elférnek, és magasabb árazással forognak, tehát a részvényesek gazdagodnak a tengerentúlra való áthelyeződéssel. Meg Amerika is gazdagodik.
Amerika csak egy van, és ahogy kinéz, csak egy is lesz.
Forrás: Vakmajom Facebook-oldala
Warren Buffett: Sose fogadj Amerika ellen!
A legendás Warren Buffett nyolcvan év befektetői karrier alatt még nem látott olyat, amikor érdemes lett volna fogadni Amerika ellen.
Ez egy véleménycikk, amely nem feltétlenül tükrözi a HOLDBLOG szerkesztőségének álláspontját.