Gázpiaci liberalizáció segíti letörni a gázárakat. Az új olasz kormány egyik első intézkedésével felszabadította a tengeri gázkitermelést: 10 évre új koncessziókat fog meghirdetni a magántőke számára, és a partokhoz egész közel is lehet majd kitermelni.
A volumen persze nem hatalmas, de az energiamixben már csak 10 százalék alatti súlyú orosz részesedés nagyságrendjét elérheti. Sőt, egyéb beszerzésekkel együtt teljesen megszűnhet Itália oroszfüggése.
És van benne egy elmés megoldás: a koncessziót elnyerő magánszereplők cserébe vállalják, hogy már januárra, azaz azonnal, mélyen a piaci ár alatt adnak az olasz iparnak 2 milliárd köbméter gázt, aminek a veszteségét majd szétterítik a jövő, 10 esztendő profitjára, ha lesz.
Trükkös és jó az adófizetőknek, a kockázat meg a befektetőknél van. A magántőke bevonásával, a profitérdekeltség szárba szökkenésével nőhet a kitermelés, és a versenytől, az erősödő kínálattól távlatilag tovább csökkenhetnek az árak.
A szabad(abb) piac, a verseny mindig árcsökkentő hatású, így a piac liberalizálása is az.
Forrás: Vakmajom Facebook-oldala
A szankciós paradoxon
Zentuccio: Csak nagy ritkán gyakorolható eredményekkel kecsegtető nyomás egy ellenfélre a klasszikus gazdasági és politikai szankciókkal.
Ez egy véleménycikk, amely nem feltétlenül tükrözi a HOLDBLOG szerkesztőségének álláspontját.