A foci globális erejének és jelenlétének összekötöttsége mindenféle őrültségekre képes késztetni a döntéshozókat. Ez a történet 25, de még inkább 65 esztendővel ezelőttről indul: lássuk, hol kapcsolódik össze Európa, Dél-Amerika, majd a világ többi kontinense ebben a kibogozhatatlan kavalkádban.
1960-ra az UEFA és a CONMEBOL, az európai és a dél-amerikai futballszövetség deklarálta, hogy minden esztendőben a Bajnokcsapatok Európa Kupáját és a Libertadores Kupát (Dél-Amerika legjobbja) elnyerők megküzdenek egymással egy oda-visszavágós párharcban, hogy eldöntsék, tulajdonképpen kié a világ legjobb futballcsapata. Abba talán belemenni fölösleges, hogy amíg a hosszabbítás vagy a büntetőrúgások intézményét még nem használták, sokszor egy harmadik mérkőzés kellett a győztes kilétéhez.
Megszületett a megállapodás: a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) és a Network4 Media Group felületei közvetítik a Magyarországon a labdarúgó-klubvilágbajnokságot. A 2025. június 14. és július 13. között az Egyesült Államok 11 városának 12 stadionjában megrendezésre kerülő tornán 32 csapat vesz részt. A meccsek fele a közszolgálati média felületein lesz látható, a másik fele pedig a Network4 csatornáin, a nyitómérkőzést az MTVA adja, míg a döntő mindkét csatorna felületein követhető lesz.
Ám olyan előfordult, hogy a második találkozót nem játszották le, vagy a nem sikerült megfelelő naptári időpontot találni, így 1975-ben vagy 1978-ban sem volt ilyen ütközet.
A felek mindenki szerencséjére 1980-tól már egy ütközetre váltottak. Ennek azonban helyet kellett találni, és így lépett be Japán, ahol 2004-ig minden alkalommal szervezték az összecsapást. Az esemény főszponzora a Toyota volt, így az ezzel a névvel ellátott trófeáért ütközhettek meg egymással Tokióban az együttesek. 1980-ban a Toyota 700 ezer dollárt fektetett be a rendezvény felfuttatásába és 200-200 ezer dollárt biztosított a két résztvevő számára is. Az UEFA és a CONMEBOL szereplői vállalták, hogy évről évre biztosan szerepelnek itt, így nem volt lehetőség arra, hogy a korábbiakhoz hasonlóan kibújjanak a részvétel alól. Mégis akadt egy kivétel, 1993-ban a BL döntős AC Milan állt ki Sao Paulo ellen, mert a sorozatot megnyerő Olympique Marseille-t súlyos bundabotrányok miatt diszkvalifikálták a nemzetközi mezőnyből.
A FIFA klubvilágbajnokság bevezetése
A FIFA persze hangulatba jött a modern korszakra, így azon törte a fejét, hogy miként vonhatná be a többi kontinens szereplőit a játékba. Hiszen többek között 1996-ban eldőlt, hogy az európai és amerikai vébéken túl először megy egy harmadik kontinensre a világbajnokság. Ez volt a 2002-es Japán és Dél-Korea által rendezett torna. Így a klubvilágbajnoki álom végeredménye lett egy 2000-re, Brazíliába szervezett torna, ahol különböző kritériumok alapján mind a hat kontinensről tiszteletét tette összesen nyolc csapat.
A sűrű versenynaptár miatt a torna januárban került lebonyolításra. A Manchester United úgy döntött, hogy éppen ezért még az FA Kupában való indulás jogát is lemondja. Ezzel nem kis országon belüli balhéba keveredve a döntés miatt. A torna abban az értelemben kudarc volt, hogy a Manchester United már a csoportban kiesett, a Real Madrid még a harmadik helyért lévő meccsét is elbukta. A top három mindegyik szereplője az amerikai kontinensről került ki és a finálét két brazil vívta.
A győztes Corinthians 6 millió dollárt, a döntős Vasco da Gama 5 millió dollárt kapott. A harmadik Necaxa 4 millió dollárt, a negyedik Real Madrid 3 millió dollárt tehetett zsebre. A további négy résztvevő 2,5-2,5 millió dollárral lett gazdagabb.
Európa két legfélelmetesebb együttese egyszerűen nem vette komolyan az egyébként förtelmes hőségben zajló találkozókat. A medencéknél töltötték idejüket, a torna súlya nem igazán nyomta vállukat. David Beckhamet a Nexaca ellen ráadásul kiállították, ezzel egy meccset kihagyni kényszerült a tornán. Paul Scholes pedig sérülés miatt el sem utazott az eseményre.
Ám a csavar csak a következőkben jött! 2001-ben ugyanis egy kibővített, 12 csapatos tornát szerettek volna nyáron lebonyolítani Spanyolországban. A FIFA elégedetlen volt a brazíliai torna nézettségével, média érdeklődésével és a csapatok motivációjával. Azonban a helyzet Spanyolországban sem lett más. A nézők nem vonzódtak a Real Madrid olyan ellenfelei iránt, mint a Júbilo Iwata vagy a Hearts of Oak. Egyre másra omlottak össze a szervezési hátterek, és végül alig 71 nappal a torna kezdete előtt a FIFA lemondta az eseményt. A 12 klub 750 000 dollár kompenzációt kapott, míg a spanyol labdarúgó-szövetség 1 millió dollárhoz jutott hozzá.
A FIFA bejelentette, hogy 2003-ra mégis újra összerántja az eseményt, ám erre képtelen volt, viszont 2005-re megtalálta a kompromisszumot.
Az „új” klubvilágbajnokság
A FIFA 2005-re egy olyan formátumot ötlött ki, amely kiváltotta a korábbi Interkontinentális kupát, azaz bővítette a hozzáférést más kontinensek számára, de nem terhelte túl a leginkább érintett európaiakat. Vagyis Európát és Dél-Amerikát kivéve négy további kontinens elő meccsel egymással két párharcban, így az európai és dél-amerikai bajnok csak elődöntőt és ideális esetben döntőt játszik egymás ellen. Nem meglepő módon az európaiak 19/19, a dél-amerikaiak 19/13-as mérleget tudtak felmutatni a fináléba jutás kapcsán. A 19-ből 16-szor európai győztes lett. Érdekes, hogy rögtön éppen 2005-ben és 2006-ban lett két brazil siker, valamint 2012-ben lepte meg a szintén brazil Corinthians a Chelsea-t.
Az európai dominancia erősségéhez nem férhet kétség. Ám nem is a FIFA-ról lett volna szó, ha nem melegítették volna fel a régi terveket. Elsőként 2021-ben tervezték megcsinálni azt a gondolatot, amelyet most, 2025 nyarán valósítanak majd meg. Az eredeti, 2019-es bejelentések alapján, 2021-ben, Kínában került volna megrendezésre a klubvilágbajnokság 3.0, ám ezt a koronavírus-járvány elsodorta. A FIFA viszont ragaszkodott annyira a régi formátumhoz is, hogy a klubvilágbajnokság újabb változatát csak négyévente rendezze meg, de az évente összehozott formátumot is megtartsa.
Így tulajdonképpen újra Interkontinentális kupává formálta az éves klubvilágbajnoki sorozatot, de az előző két évtizedhez képest annyit változtatott, hogy az európai csapat már egyből a fináléban kap helyet. A többiek pedig meg kell, hogy küzdjenek azért, hogy eljussanak odáig. Az első „próba” 2024 decemberében volt, ahol a mexikói Pachuca lett a Real Madrid ellenfele. A 2024-es Bajnokok Ligája győztes 3-0-val hódította el a trófeát. 2025-ben tehát ebben a formátumban a PSG ugyanúgy részt vesz majd a döntőben.
Klubvilágbajnokság újratöltve
Ez a nyár viszont nagyon kegyetlen lesz! 2025. június 14-én útjára indul az egy (!) hónapon át tartó klubvilágbajnokság. Amely 32 csapattal, csoportkörökkel, majd klasszikus kieséses rendszerben kerül lebonyolításra az Egyesült Államokban. Vagyis 2024 és 2029 között a 2027-es lesz az egyetlen olyan év, amikor a világ futballjának elitje pihenhet. Tavaly Copa América és Európa-bajnokság volt, jövőre 48 (!) válogatottal megtöltött világbajnokság lesz. Már írtam arról a Holdblogon, hogy a világ legjobban fizetett rabszolgáivá teszik a labdarúgókat.
Ez azonban nagyon komoly következményekkel járhat. A korai kiégés vége igen gyors levezető időszak lehet Szaúd-Arábiában, az Egyesült Államokban vagy megjelenhet a játékosok 30-as évei elején lévő visszavonulási hullám is.
Amint írtam már, ez az új elgondolás négy évente kerülhet megrendezésre. Európából 12 együttes, Dél-Amerikából 6 szereplő lesz jelen a tornán idén. Jelenleg nagyon nehéz megjósolni, hogy az elmúlt évtizedben csúcson pörgő Bayern München, Paris Saint-Germain, Manchester City, Real Madrid és Chelsea kaliberek mennyire veszik komolyan ezt az egészet.
A FIFA ezúttal nem akar beleesni a 25 évvel ezelőtti gödörbe, ezért 1 milliárd dollárt oszt ki a 32 résztvevő között, ebből csak a győztes 100-125 millió eurót vihet haza. Ez még a legnagyobb európaiak figyelmét is felkeltheti. A komoly pénzdíjazást az exkluzív globális sportközvetítői együttműködés hozhatja tető alá a DAZN szolgáltató által, akik a FIFA állítása szerint ingyen biztosítják majd számunkra a mérkőzéseket. Mindenesetre 2000-hez hasonlóan ez egy erős, de jóval koordináltabb főpróba lesz, amelyet 2029-ig még lehet tekergetni.
A FIFA fejében felmerült, hogy a szintén elhalt, válogatottakat érintő Konföderációs kupához hasonlóan ez egy olyan esemény legyen, amely az aktuális, következő évi világbajnokság helyszínén kerül megrendezésre. Azaz 2029-ben lehetséges, hogy a spanyol-portugál duó viheti el a szervezés jogát.
Epilógus
Ez azonban nem változtat azokon a kérdéseken, amellyel a futball szembe kell, hogy nézzen. Az évtizedek alatt drasztikusan megnövekedett a mérkőzésszám a Bajnokok Ligájában, az Európa-bajnokságon, a világbajnokságon, miközben még egy újabb tétsorozatot is beépítettek a válogatottaknak Nemzetek Ligája címen és most itt van a klubvilágbajnokság.
A játékosok nyári regenerációja semmibe veszett el, a sérülések kockázata nő, mindeközben az UEFA és a ligák belső szabályozása azokat külön korlátozza, akiknek lenne pénzük bővíteni keretüket a klubcsapatokban. A futballrajongók élvezhetik ezt a helyzetet, de a tartalom mögött egyre több kérdőjel tűnik fel. Márpedig a labdarúgásra hosszabb távon ez a jelenség visszaüt majd.
Az eddigi tapasztalások alapján kevéssé reménykedhetünk az UEFA és a FIFA racionális, időben érkezett válaszaiban.
Borítóképen: Thomas Müller, a Bayern München játékosa edz Mickey egér társaságában a 2025-ös FIFA klub vb-n, Floridában. Forrás: Getty
Sziklai Attila többi írását és szemléjét itt böngészheted a HOLDBLOG-on.