A high-pressure economy veszélyei: nem szabad ekkorát hibázni

Egy nagy – beruházási – és egy szabad szemmel nagy, de az előbbin belüli – lakóingatlan-fejlesztés – buborékot fejtett meg Balásy Zsolt a Szeged TV múlt szerdai műsorában.

A 2020-as mélypont után ugyan életre kelt a magyar gazdaság, de 2022 közepe óta folyamatosan csökken a beruházási kedv. Az első negyedévhez képest 2,2 százalék, éves szinten pedig 12,1 százalékos a zuhanás. Ezt azt jelenti, hogy egyre kevesebben költenek ipari fejlesztésekre vagy új beruházásokra magyar gazdaságban. A visszaesés leginkább az építési beruházásokat érinti, itt közel 22 százalékos az éves mínusz – ennek apropóján beszélgetett Balogh Judit műsorvezető a HOLD Alapkezelő portfóliókezelőjével.

„A gazdaság ciklikus – ez ténykérdés, nem lehet mit kezdeni vele –, Magyarországon pedig nagyon ciklikus”

– hangzott el Balásy Zsolttól, aki szerint erre a magyar kormányzat még rá is tett egy lapáttal 2018-2019-ben, amikor egyébként is 100 százalékon üzemelt a nemzetgazdaság.

(Hogyan? Például azzal, hogy amikor már amúgy is tele volt az építőipari kapacitás, a megrendelések háromnegyede állami volt…)

„A már robogó szekeret tolta még a kormány és ennek az lett a következménye, hogy a ciklikusság megnőtt Magyarországon. Ez a klasszikus high-pressure economy, amit jó fenntartani és örülünk, ha konjunktúraidőszakban van, csak nagyon könnyen kipukkad és nagyon kell vigyázni arra, hogy mellette nem szabad lyukakat hagyni a költségvetésben vagy nem szabad összeveszni az EU-val… Ilyenkor mindennek nagyon pöpecül és flottul kellene működnie” – magyarázta Balásy Zsolt.

De ha már nem ment flottul, a műsorban téma volt:

Miért fontos a nemzetgazdaságnak az EU-pénz? És mikor fog jönni?

Ha nem fog jönni… mikor fognak távozni a befektetők és a vállalkozások hazánkból?

Miért érdekes Balásy Zsolt szemével a jégcsákány-szerű akkugyár?