2013-tól a gyenge forint és alacsony kamatok vonzásában mozgott a monetáris politika, de ebben változás jöhet. 2013 után, 7 szűk esztendővel a hátunk mögött a gazdaság fellendítése volt a prioritás, és a jegybank alacsony kamatszinttel, hitelprogramokkal, és a forint folyamatos leértékelésével élénkítette a gazdaságot. Ennek következménye volt a lakásárak elképesztő szárnyalása is.
Ez a politika azonban nem fenntartható tovább (illetve fenntartható, de az már a török út, ami semmi jóra nem vezet). A forint folyamatos leértékelésével a jegybank ugyanis elveszítette hitelességét, ami megemelte az inflációs várakozásokat, ráadásul az elmúlt években az EU munkaerőpiacának elszívó hatása és a hazai gazdasági fellendülés miatt folyamatos munkaerőhiány alakult ki, ami felfelé nyomta a béreket. Az importárak és a bérek folyamatos növekedése, valamint a forintra és inflációra vonatkozó várakozások miatt Magyarországon komoly, hosszú távú inflációs probléma alakult ki. Ha a jegybank nem tudja stabilizálni a várakozásokat, ha nem tudja elhitetni az emberekkel, hogy stabil devizaárfolyamot tud tartani, akkor egy felfelé csúszó inflációs spirálba fogunk keveredni, miközben a gazdaság spontán euroizálódik, a forint pedig elveszíti jelentőségét. A hazai infláció fő problémája alapvetően NEM egyszeri tételekből ered, habár rövidebb távon ezek jelenleg erősen hatnak, hiszen már a 2020-as koronavírus-válság előtt is látható volt a gazdasági túlfűtöttség kiváltotta áremelkedési nyomás. Ez visszatért, és mivel az alapvető mozgatórugói nem változtak, így is fog maradni egy ideig.
Ebből következően a jegybanknak nem nagyon van más lehetősége, mint megállítani a folyamatos forintleértékelődést, és leszorítani az inflációs várakozásokat. Ezt pedig csak tartósan magas kamatszinttel fogja tudni elérni. Mivel az infláció nem egykönnyen fog lecsökkenni ilyen bérnövekedés mellett, és sokáig 4-5% körül maradhat, ez azt jelenti, hogy a jegybanknak huzamosabban magas kamatszinttel kell ellentartania, és legalább 2-3 évre stabilizálnia kellene a forint árfolyamát.
Úgy tűnik a jegybank érti ezt a problémát és tenni is akar ellene. Emiatt úgy gondolom, hogy a 2013-2021 közötti monetáris politikának vége, és a következő években a gyengülő forint-alacsony kamatok helyett stabil forint-magas kamatok kombót fogunk látni. Mivel pedig a lakásárak legnagyobb felhajtóereje az alacsony kamatszint volt, ezért ezek szárnyalásának is vége lehet. Ez egyáltalán nem jelent összeomlást, de simán lehet évekig tartó oldalazás az árakban.
És még valami: a fenti politika miatt éveken át nem forintban, hanem devizában volt érdemes megtakarítani. Ez most megváltozhat…