Amikor az IT-s munkatárs katonának áll

Mit csinálnak a magánvállalatok, amikor katonai agresszió éri az országot, ahol tevékenykednek? Hogyan tudnak dolgozni a bombatámadások közben? Hogy harcolnak a túlélésért az ukrán tech cégek?

Több százezer ukrán alkalmazottja van globális és helyi informatikai magánvállalatoknak. Ukrajna, az elég sok képzett munkavállalójával, kedvelt célpontja a kiszervezett IT-munkáknak. Sokan elmenekültek az orosz agresszió elől, de még többen maradtak az országban – erről posztolt Vakmajom.

A 2015-ben alapított Lemon.io úgy döntött, hogy folytatja a lokális tevékenységét. A cégnek elsősorban gondoskodnia kellett az alkalmazottai biztonságáról, és arról, hogy egyáltalán működni tudjon. Februárban dupla bért fizetett, biztonságos helyre szállította a munkatársakat és élelemmel látta le őket. A fizetéseiket továbbra is megkapják azok, akik a harci cselekmények miatt nem tudnak dolgozni.

A fejlesztők a bunkerben, az óvóhelyen, a föld alatt vagy buszon utazva is folytatják a munkát. Csak legyen mobilinternet. A vállalat eközben úgy döntött, hogy a cég teljes februári és március nyereségét a hadseregnek adományozza.

Akadt olyan fejlesztő is, aki csatlakozott a védelmi erőkhöz. Nappal Molotov-koktélt gyárt, harcol, este a pincében dolgozik, tengerentúli ügyfelekkel tartja a kapcsolatot.

Elena Fabrykant, marketing asszisztens:

“Február 24-én, csütörtökön hajnali 5 órakor a nővérem hívására és arra a szóra ébredtem, hogy „háború”. Próbáltam felfogni, mi történik körülöttem. Este, pár órával a kijárási tilalom előtt, úgy döntöttem, hogy autóba szállok, felveszek egy ismerőst. Ijesztő, érthetetlen és nagyon nehéz volt az egész, alvás és pihenés nélkül.

A szirénázás és az állandó szorongás miatt sem enni, sem aludni, sem bármi hasznosat és érdemlegeset csinálni sem tudtam. Jelenleg egy nyugat-ukrajnai kisvárosban vagyok anyámmal és a barátom családjával. Nem tudom, mi lesz ezután. Pénzt adományozok a hadseregnek és olyan helyi kezdeményezéseknek, melyek lőszerre gyűjtenek. Segítettem lefordítani egy chatbotot angolról ukránra arról, hogyan lehet menekültstátuszt szerezni a különböző országokban. Külföldi barátoknak, rokonoknak is igyekszem írni, keresem azokat, akik segíthetnének a hadseregnek szükséges lőszer beszerzésében. A napjaim zűrzavarosak. Közel sem tudok annyi mindent tenni, mint amennyit szeretnék. Késő éjszakába nyúlóan dolgozom.”

Alina Yaremenko, HR-es:

“Nyugaton, egy kollégiumban lakunk. Kedves helyi embereknek hála életem legfinomabb borscsját ettem itt. Milyen most az élet? Van egy ágyam és minimális személyes higiéniai cuccaim. Nem tudok sokat, de igyekszem valamennyit dolgozni. Néha rohannunk kell az óvóhelyre. Nagyon aggódom a kijevi és harkovi emberek miatt, ezért nem is panaszkodom. Szaggatottan dolgozom, vészhelyzet esetén igyekszem folyamatosan elérhető maradni. Gyakran a telefonomról dolgozok. Nem mondanám, hogy igazán produktív és sikeres időszakomat élem, de igyekszem, hiszen szabadúszókat kell toboroznunk a megrendeléseink teljesítéséhez.”

Tehetségek nélkül nincs győzelem

Egy, a saját vezetőinek öncélúsága miatt demográfiai hanyatlásra ítélt ország semmiképpen sem válhat győztessé olyanok felett, akiknél a tudás, a tehetség, a kreativitás, a mindennapok életének modernizálása a prioritás és a siker fokmérője. Nekik nem kell tartaniuk a demográfiai katasztrófától. Interjú.

Eugene Lata, marketing vezető:

“Hatalmas büszkeség tölt el az egész országunk iránt. Ma a sorozásnál rápillantottam a zászlóaljunkra, és rögtön megláttam egy csomó ismerőst a régi és békés életemből: egy futót, akivel egykor versenyeztünk, egy lányt egy hegymászó közösségből, egy informatikai fejlesztőt a munkából, egy nagyapát a szomszédból. Mindenki itt van. Sajnos a háború egész családokat kényszerített arra, hogy fegyvert ragadjanak. Egy apa a húszéves fiával szolgál együtt az egységemben. Van egy férfi és egy nő, akik nem akarták magára hagyni a kutyájukat, ezért a huskyjukkal mennek harcolni. Az önkéntesek ellátnak minket. Folyamatosan kapunk ételt, gyógyszert, vizet és Molotov-koktélokat. Az egész ország összefogott Putyin hadserege ellen. Hihetetlenül büszke vagyok a nemzetemre.”

Forrás: Vakmajom Facebook-oldala

Oroszország pária lett, India mégsem engedi el a kezét

A világ egyik legnagyobb fejlődési potenciállal bíró országa két tűz között találta magát az ukrajnai háborúval. Legalább annyira veszélyes, mint kifizetődő játék lehet a hintapolitika.