Félholdat féláron – Szakadék felé száguld Törökország

Miközben az 50 százalékot súrolja a török infláció, Erdogan elnök lassan kifogy a gazdasági vezetőknek küldhető selyemzsinórokból.

Elkerekedett szemekkel írom le: januárban Törökországban 48,69 százalékra emelkedett az éves infláció. Zsinórban nyolcadik hónapja gyorsul a drágulás üteme. A most mért pénzromlás 2002. áprilisa óta (20 éve!) a legmagasabb érték, bőven meghaladja a decemberi 36,08 százalékot, de még a piaci előrejelzéshez (46,68 százalék) képest is negatív meglepetés. A legnagyobbat (68,9 százalékot) a közlekedési díjak nőttek, de az élelmiszerek és alkoholmentes italok 55,6 százalékos, továbbá a háztartási eszközök 54,52 százalékos drágulása is magáért beszél.

Elképesztő ütemben drágul az élet

A havi fogyasztói áremelkedés kapcsán is nagyot nyelhet most sok bérből és fizetésből élő török család:

11,1 százalékkal drágult december óta az élet Ázsia és Európa kapujában.

Ez még akkor is elképesztően gyors tempó, ha figyelembe vesszük: az év eleji hirtelen drágulás oka az, hogy a gazdaságilag tarthatatlan állami kontroll alatt tartott árat több árucikk esetén az új évben megemelték. (Ezek közé tartozott például az áram és a gáz hatósági ára.)

A hivatalos statisztikák mellett néhány konkrét példa az isztambuli megélhetési költségek alakulásáról, amelyek még szemléletesebben mutatják a helyzet súlyosságát:

• A búza ára 109 százalékkal,
• a napraforgó-étolajé 137 százalékkal,
• a toalettpapíré 90 százalékkal,
• a földgázé pedig 102 százalékkal nőtt 2021-ben.

Unortodixa a köbön

Látva az infláció mértékét és a líra rohamos gyengülését, a török jegybank az idei első ülésen nem csökkentette tovább, 14 százalékon tartotta az egyhetes irányadó kamatot, megszakítva ezzel az unortodox monetáris enyhítési ciklust. 

Mit érdemes tudni a török elnök, Recep Tayyip Erdogan által kikényszerített modellről? A helyzetet nemrég részletesen bemutatta vezető portfolió-kezelőnk, Cser Tamás egy korábbi bejegyzésében. Itt tömören annyit, hogy szembe megy mindennel, amit a jegybankok általában tesznek hasonló helyzetben.

Törökországban 2017 eleje óta majdnem minden hónapban kétszámjegyű pénzromlást mértek. Erdogan elnök szerint az infláció a magas kamatok következménye, a megoldás pedig az, ha csökkentik a kamatokat, az olcsó hitelek és a pénzbőség ugyanis fűti majd a gazdasági növekedést, a beruházásokat és az export bővülését.

A török jegybank, meghajolva a már a 2023-as választásokra készülő vezető akaratának, tavaly szeptember óta több lépésben, drasztikusan – 19 százalékról 14-re – csökkentette az irányadó kamatot, rekordalacsony szintre lökve ezzel a hazai deviza árfolyamát, amely egy év alatt elvesztette az értékének közel felét (ez olyan, mintha egy euróért 350 forint helyett 700-at kéne adni!), és láthatóan jelentős nyomást helyezett a fogyasztói árakra.

Itt tartunk most, február elején.

Selyemzsinórok és diplomácia

Erdogan elnök eddig igen határozottan szerzett érvényt elképzelései megvalósításának. Két és fél év alatt három jegybankelnököt menesztett. December elején lemondott Lüfti Elvan pénzügyminiszter is (alig egy évet töltött hivatalában). Januárban pedig a statisztikai hivatal (TürkStat) vezetője  vált kegyvesztetté, amikor kiderült, a 2021-es éves infláció 36 százalékra ugrott, ami 19 éves csúcsot jelentett. A távozó Sait Dincer nem beszélt konkrétumokról, viszont sejtelmesen alátámasztotta egy hétvégi interjúban, hogy nem akart partner lenni az inflációs adatok meghamisításában:

“84 millió töröknek felelek az inflációs adatokért. Ha tévednék, azzal megsérteném a honfitársaim jogait.”

Érdemes egyébként a török statisztikai hivatal adatait böngészni. Kiderül például ezekből, hogy decemberben a külföldieknek értékesített lakások száma 77 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Csak ebben az egy hónapban 7841 ingatlant adtak el e körnek – zömében iráni, iraki és orosz állampolgároknak. Az adásvételek során a legnépszerűbb lokációk Isztambul, az üdülőhely Antalya és a főváros, Ankara voltak.

A török ingatlanpiac összességében is élénk. Decemberben 113,7 százalékkal ugrottak az ingatlaneladások (227 ezer ügyletet kötöttek), a jelzáloghitel-piac pedig 209,3 százalékkal gyorsabban robogott az egy évvel korábbinál – aki teheti, a lakáspiacon keres lehetőséget a megtakarításai védelmére a pénzromlással szemben.

A hazai gazdasági gondok és a velük járó népharag közepette Recep Tayyip Erdogan a külpolitikában próbálja megszilárdítani az Erős Ember imázsát. A múlt héten – mielőtt hétvégén pozitív koronavírustesztet produkáltak volna a feleségével – Kijevben ajánlotta segítségét abban, hogy Ukrajna és Oroszország egy asztalhoz üljön. Miként azt jelezte: Törökország békét akar látni a két barátja között. Arra az esetre pedig, ha nem ez a forgatókönyv jönne be, az elnök egyezményt kötött Volodimir Zelenszkijjel a világ legjobbjának tartott, Baykatar típusú török harci drónok ukrajnai gyártásáról.