Az amerikai időközi választások előtt a részvénypiac történelmileg gyengébben, utánuk viszont erősebben teljesített – legalábbis ezt mutatják a hosszú távú átlagok. A statisztikai vizsgálat szerint a választások körüli mintázatok egy része valóban figyelemre méltó, de az iparági „nyertesek” listája már nem ad megbízható kapaszkodót a befektetőknek. A 2026-os év eddigi alakulása pedig arra is emlékeztet: a múltbeli összefüggések nem jelentenek biztos előrejelzést.
November 3-án ismét választanak az amerikaiak. A közvélemény-kutatások és a választási elemzők szerint könnyen elképzelhető, hogy a demokraták megszerzik a többséget a képviselőházban, azonban a szenátusban a republikánusok megőrizhetik többségüket. Ez a felállás megosztott kongresszust eredményezne, ami jelentősen korlátozhatná Donald Trump mozgásterét, akár olyan fontos területeken is, mint az adópolitika és a költségvetési döntések. Bár a választás előtti hetek politikai vitáit elsősorban az amerikai megélhetési költségek, az infláció, a vámok és a külpolitikai konfliktusok határozzák meg, a befektetők számára egy másik fontos kérdés is felmerül.
Ugyanis a pénzügyi sajtóban rendszeresen találkozhatunk azzal az állítással, hogy az amerikai időközi választások előtt gyengébben teljesít a tőzsde, a választásokat követően viszont jelentős emelkedés kezdődik.
Egyes elemzői kimutatások szerint 1950 óta minden időközi választást követő egy évben pozitív volt az amerikai részvénypiac hozama, és olyan elemzésekkel is találkozhatunk, amelyek szerint a választási ciklus alapján még a jobban és rosszabbul teljesítő iparágak is azonosíthatók.
De mennyire megbízhatók ezek a történelmi összefüggések? Valóban a választásokhoz kapcsolódik a tőzsdei hozamok változása, vagy más gazdasági tényezők állnak a háttérben? És ami talán még fontosabb, mennyire tekinthetők statisztikailag meggyőzőnek azok az összefüggések, amelyeket a történelmi átlagokban látunk?
Cikkünkben a fenti kérdésekre keressük a választ az amerikai részvénypiac több mint öt évtizedes adatai és egy hosszabb, 145 éves történelmi időszakot feldolgozó vizsgálat segítségével.
Mi az az elnöki ciklus anomália?
A részvénypiacon régóta ismert jelenség az ún. presidential election cycle puzzle, azaz az a megfigyelés, hogy az amerikai részvényhozamok a négyéves elnöki ciklus különböző szakaszaiban eltérően alakulhatnak. Az egyik gyakran említett összefüggés szerint az elnök hivatalba lépését követő második év közepe gyengébb, az időközi választás utáni időszak pedig erősebb lehet a részvénypiacokon.
Ezzel egy olyan történelmi együttmozgást figyelhetünk meg, amely mögött gazdaságpolitikai, konjunkturális és szezonális tényezők is állhatnak.
Az első ábrán ezt a jelenséget láthatjuk az általunk vizsgált, 1970-2024 közötti időszakon. Az ábrán az amerikai részvénypiac átlagos negyedéves hozamai kerültek feltüntetésre az elnöki ciklus 4 éve szerint, 16 negyedévre bontva. A ciklus második éve az időközi választás éve, és a szavazást mindig november elején, a második év negyedik negyedévében tartják.

A fenti ábrán megfigyelhető, hogy az időközi választási év második negyedévének átlagos hozama -3,3%, a harmadik negyedévé -1,5% volt. Ezt a választási év utolsó negyedévében 5,9%-os, a következő év első negyedévében 8,2%-os átlagos emelkedés követte.
Térjünk ki arra is, hogy a 2026-os időközi választási év eddig jelentősen eltér a történelmi mintázattól. Az amerikai részvénypiac az első negyedévben 4,6%-ot veszített értékéből, amit a második negyedévben 14,9%-os, a harmadik negyedévben pedig további 2%-os emelkedés követett. A 2026-os év tehát eddig jelentősen eltér a történelmi átlagoktól. Míg a korábbi időközi választási években a második és harmadik negyedévet átlagosan csökkenő részvényárfolyamok jellemezték, addig 2026-ban mindkét negyedévben emelkedett a részvénypiac, főleg a második negyedévben.
Véletlen ingadozás vagy statisztikailag is szokatlan mintázat?
A 2026-os eseményekkel történő összevetés is jól mutatja, hogy a történelmi átlagok nem minden választási évben érvényesülnek. De vajon a korábbi választási években tapasztalt gyengébb tőzsdei teljesítmény valóban egy visszatérő jelenség, vagy csupán a véletlen műve?
Ennek megítéléséhez az időközi választási évek második és harmadik negyedévének hozamát a többi év azonos negyedéveivel vetettük össze. Az időközi választási években e két negyedév átlagos hozama -2,38% volt, míg a többi 41 évben ugyanezekben a negyedévekben átlagosan 2,50%-kal emelkedett az S&P 500 index. Ez jelentős, 4,88 százalékpontos különbség.
Annak ellenőrzésére, hogy ekkora eltérés véletlenszerűen is kialakulhat-e, egy tesztet végeztünk. Ennek az volt a lényege, hogy 10 000 alkalommal véletlenszerűen választottuk ki, mely éveket tekintjük választási éveknek, majd minden esetben újraszámoltuk a hozamkülönbséget. Az esetek mindössze 0,85 százalékában kaptunk a ténylegesen megfigyelthez hasonló nagy vagy annál szélsőségesebb hozamkülönbséget. Ez arra utal, hogy a választási évek közepén megfigyelt gyengébb tőzsdei teljesítmény statisztikai szempontból is figyelemre méltó.
Azonban ez a statisztikailag szignifikáns eredmény önmagában nem bizonyítja, hogy maguk a választások okozzák a gyengébb tőzsdei teljesítményt. A gazdasági ciklusok, a jegybanki kamatpolitika és más piaci tényezők, valamint a vizsgált időszakban előforduló néhány jelentős tőzsdei visszaesés egyaránt befolyásolhatják az eredményeket.
Ezeknek a tényezőknek vélhetően a jelenlegi választási ciklusban is fontos szerepük van. Ugyanis a mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházási boom, a technológiai vállalatok eredménykilátásai és a kamatvárakozások olyan hatások, amelyek a politikai eseményektől függetlenül is jelentősen mozgathatják a részvénypiacokat. Ez részben magyarázhatja azt, hogy a 2026-os választási év eddigi tőzsdei teljesítménye miért tér el a történelmi átlagoktól.

Mi történt a tőzsdén az időközi választások után?
A következő ábrán azt vizsgáljuk meg, hogyan teljesített az amerikai részvénypiac az időközi választásokat követő 3, 6, 9 és 12 hónapban. Az eredményeket két viszonyítási ponttal vetjük össze. Egyrészt megnézzük, hogyan alakultak a hozamok a többi év novemberét követő azonos időszakokban, másrészt összevetjük azokat a teljes vizsgált időszak átlagos tőzsdei hozamaival.
Az időközi választásokat követő három hónapban az amerikai részvénypiac átlagosan 6,3 százalékkal emelkedett, hat hónap alatt 13,1 százalékkal, kilenc hónap alatt 13,9 százalékkal, egy év alatt pedig 13,5 százalékkal. Ezzel szemben a többi év novemberét követően ugyanezeken az időtávokon 2,6%, 4,2%, 6,0% és 7,4% volt az átlagos emelkedés. A teljes történelmi időszak átlagos hozamai pedig szintén alacsonyabbak voltak, ahogy ezt az alábbi ábra kék oszlopai szemléltetik.
A legnagyobb eltérést a választásokat követő hat hónapban figyelhetjük meg, amikor a választási és a többi év átlagos hozama között közel 9 százalékpont volt a különbség.
De vajon ez az eltérés is a véletlen műve? Ennek ellenőrzésére ebben az esetben is 10 000 véletlenszerű átcsoportosítást végeztünk, és az esetek mindössze 0,18 százalékában kaptunk a ténylegesen megfigyelthez hasonló nagy vagy annál szélsőségesebb hozamkülönbséget. Tehát a választások utáni hat hónap kiemelkedő teljesítménye statisztikai szempontból is figyelemre méltó.

A 2026-os év eddigi tapasztalatai is jól mutatják, hogy ezek a történelmi összefüggések nem tekinthetők biztos előrejelzési szabályoknak. Ahogy a választásokat megelőző hónapokban sem jelentkezett a korábbi időközi választási évekre jellemző gyengébb teljesítmény, úgy a választásokat követő időszakban sem szükségszerű a történelmi átlagok alapján várt emelkedés. A tőzsdei hozamokat ugyanis a politikai események mellett számos más tényező is alakítja, amelyek hatását a vizsgálatunk nem tudja elkülöníteni. Tehát a fenti eredményekből nem következik, hogy a következő időközi választás után is hasonló emelkedés várható.
Mely iparágak teljesítettek jobban és gyengébben?
A teljes amerikai részvénypiac mellett azt is megvizsgáltuk, hogy az egyes iparágak hogyan teljesítettek az időközi választásokat követő hat hónapban. Ehhez 30 amerikai iparági portfólió történelmi hozamait hasonlítottuk össze.
Az eredmények alapján jelentős különbségeket találunk az egyes iparágak között. A ruházati vállalatok például átlagosan 7,1 százalékponttal, az informatikai és üzleti berendezéseket gyártó cégek 4,8 százalékponttal, a szolgáltató vállalatok pedig 4,5 százalékponttal teljesítették felül a vizsgált 30 iparágból képzett átlagos portfóliót. A másik végletet a dohányipar jelentette, amely átlagosan 9 százalékponttal maradt el ettől a viszonyítási alaptól. A közműszolgáltatók 6,6 százalékponttal, a telekommunikációs vállalatok pedig 4,8 százalékponttal teljesítettek gyengébben.
Ezekből az összefüggésekből szintén problémás jövőbeli következtetéseket levonni.
Példaként említsük meg a szénipart, mely a jobban teljesítő iparágak közé került, átlagosan 4,4 százalékpontos felülteljesítéssel. Ha viszont nem az átlagot, hanem a középső értéket, vagyis a mediánt nézzük, már 4,2 százalékpontos alulteljesítést látunk. Ebből az látszik, hogy néhány kiugróan jó időszak jelentősen felfelé húzhatta az átlagot.
Itt tehát ugyanazt a kérdést tesszük fel, mint ami már az előzőekben kétszer is felmerült, azaz valóban léteznek olyan iparágak, amelyek rendszeresen jobban vagy rosszabbul teljesítenek az időközi választások után, vagy a megfigyelt különbségek csupán a véletlennek köszönhetők.
Ennek ellenőrzésére ismét teszteket végzünk, és az egyes iparágak választások utáni teljesítményét a többi év azonos, novemberben kezdődő időszakaival hasonlítjuk össze. Mivel egyszerre 30 iparágat vizsgálunk, azt is figyelembe vesszük, hogy ilyen sok összehasonlítás esetén pusztán a véletlen miatt is találhatunk látszólag jelentős eltéréseket.
A szigorúbb statisztikai értékelés után azonban egyetlen iparágnál sem találtunk szignifikáns különbséget. Bár a ruházati vállalatok és a dohányipar eredményei első pillantásra figyelemre méltónak tűntek, a többszörös tesztelés figyelembevételével ezek sem bizonyultak statisztikailag meggyőzőnek.
Mindez azt jelenti, hogy a történelmi adatok alapján ugyan összeállítható egy látványos lista az időközi választások utáni nyertes és vesztes iparágakról, de nem találtunk elegendő bizonyítékot arra, hogy ezek a különbségek tartósan ismétlődő, előre jelezhető piaci jelenségek lennének.

Mit mutatnak a 145 éves időszakot átfogó eredmények?
Bár az 1970 és 2024 közötti időszak több mint öt évtizedet ölelt fel, ezalatt mindössze 14 amerikai időközi választásra került sor. Ez viszonylag alacsony esetszám, ami jelentősen korlátozza a fentiekből levonható következtetéseket. A minta természetesen tovább bővíthető, hiszen az amerikai részvénypiacról már 1871-től rendelkezésre állnak hosszú távú történelmi adatsorok, bár ezek korai szakasza részben becsléseken és kevésbé pontos adatokon alapul. Emellett a hosszabb időszak vizsgálata újabb problémákat vet fel, mert az elmúlt másfél évszázadban alapvetően megváltozott a gazdaság szerkezete, a monetáris rendszer, a jegybankok szerepe és a világpolitikai környezet.
Így a nagyobb esetszámért cserébe olyan korszakokat is összehasonlítunk, amelyek gazdasági és pénzügyi viszonyai jelentősen eltérnek egymástól, azaz a hosszabb idősor nem feltétlenül jelent megbízhatóbb következtetéseket.
Mindenesetre ebben a kibővített mintában már 36 négyéves elnöki cikluson alapulnak a számok, és ahogy az alábbi ábrán látható, az időközi választásokat megelőző június-októberi hónapokban az évesített átlagos részvénypiaci kockázati prémium -0,31%, a decembertől a következő év áprilisáig tartó öt hónapban viszont +15,41% volt (a kockázati prémium azt mutatja meg, hogy a részvénypiac hozama mennyivel haladta meg a kockázatmentes befektetés hozamát). Látható tehát, hogy ezen két időszak közötti különbség évesítve 15,72 százalékpont, és a statisztikai vizsgálat alapján mindössze 2 százalék annak a valószínűsége, hogy ekkora vagy ennél nagyobb eltérést kapjunk, ha valójában nincs különbség a két időszak között.
A fenti eredmények egyik lehetséges magyarázata a gazdaságpolitikai bizonytalanság mérséklődésében keresendő, ugyanis a választások előtt bizonytalan lehet a kongresszus összetétele és az elnök törvényhozási mozgástere, az eredmény ismertté válásával viszont ezek egy része tisztázódik.

Mítosz vagy valóság? Mit mutatnak a történelmi adatok?
Összességében tehát a gazdasági médiában gyakran emlegetett, az amerikai elnöki ciklushoz kapcsolódó tőzsdei összefüggések nem teljesen alaptalanok. Vizsgálatunkban valóban alacsonyabb átlagos hozamokat figyeltünk meg az időközi választásokat megelőző negyedévekben, míg a választásokat követő hat hónapban a részvénypiac jelentősen felülteljesítette a többi év megfelelő időszakait. Ezeket az eltéréseket statisztikai eredményeink is alátámasztják. Az egyes iparágak választások utáni kiemelkedő teljesítményére azonban már nem találtunk meggyőző bizonyítékot.
Azt is érdemes figyelembe venni, hogy bár a témában készült vizsgálatok rendkívül hosszú, akár 145 éves történelmi időszakot dolgoznak fel, a tényleges választási események száma még így is viszonylag alacsony. Ez mindössze 36 négyéves elnöki ciklust jelent, így néhány kiugróan jó vagy rossz tőzsdei időszak jelentősen befolyásolhatja az átlagokat. Ráadásul ezalatt alapvetően megváltozott a gazdasági, monetáris és világpolitikai környezet is, ami tovább korlátozza a történelmi eredményekből levonható következtetéseket.
A lényeg tehát, hogy a történelmi mintázatok létezése nem jelenti azt, hogy ezek minden választási ciklusban megismétlődnek. Ezt a 2026-os év eddigi tapasztalatai is jól szemléltetik, hiszen a részvénypiac éppen azokban a negyedévekben emelkedett jelentősen, amelyek a korábbi választási években átlagosan gyengébbek voltak.
A novemberi választásokat követő piaci folyamatokat sem a történelmi átlagok fogják meghatározni. Sokkal inkább az számíthat, hogyan alakulnak az amerikai gazdaság kilátásai, az infláció, a jegybanki kamatpolitika, a vállalatok eredményessége és a nemzetközi politikai környezet.
Emellett a választások eredménye, a kongresszus összetétele is befolyásolhatja a gazdaságpolitikai várakozásokat. Nem mindegy ugyanis, hogy az elnök pártja a képviselőházban és a szenátusban is megőrzi-e többségét, vagy legalább az egyik házban az ellenzék kerül többségbe. Utóbbi esetben megosztott kormányzás alakul ki, ami megnehezítheti az elnök gazdaságpolitikai terveinek megvalósítását. Ez hatással lehet a gazdaságpolitikai bizonytalanságra, az adózási és költségvetési döntések kilátásaira is.
A részvénypiaci reakció szempontjából az is fontos, hogy a lehetséges választási eredményekből és azok várható következményeiből mennyit áraztak be már előzetesen a befektetők.
A szerző Nagy Attila Zoltán, Elemzésközpont.hu, PTE KTK ESG kutatócsoport. A cikkeit itt böngészheted a HOLDBLOG-on.
Limitációk: A cikk kizárólag ismeretterjesztési és kutatási céllal készült. A bemutatott eredmények múltbeli piaci adatok statisztikai feldolgozásán alapulnak, nem tartalmaznak jövőbeni árfolyamokra vonatkozó előrejelzést, kereskedési stratégiára vagy konkrét pénzügyi eszközök vételére, eladására vonatkozó ajánlást. Fontos korlát, hogy a vizsgált történelmi időszak hossza ellenére az elemzések viszonylag kevés választási eseményre épülnek.
JOGI NYILATKOZAT
A dokumentumban foglaltak nem minősülnek befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak, befektetési elemzésnek, az abban foglaltak alapján a HOLD Alapkezelő Zrt.-vel szemben igény nem érvényesíthető, azokért a HOLD Alapkezelő Zrt. felelősséget nem vállal.
