Az egyetemi oktatás erőssége egy ország gazdasági erejét is mutatja egyúttal, hiszen egyre nagyobb, szinte kielégíthetetlen globális kereslet van magasan képzett emberfőkre (illetve túlkínálat alacsonyan képzettekből) és ahol ilyenből minőségi a kibocsátás, ott nyilván fokozottabb tudásipar megtelepülés várható és áttételekkel nagyobb prosperitás.

Nem lehet eléggé túlbecsülni az oktatás jelentőségét a tudásalapú gazdaságként leírható 21. században, kvázi nincs az a jó minőségű oktatásra való költés, ami sokszorosan, egyénnek és köznek is irgalmatlan hozammal ne térülne meg. Nos, egy friss európai egyetemi ranglista rálátást ad arra, hogy egyes országok hogy állnak ebben:

Tarolnak a britek és németek, de lakosságszámukhoz képest a skandinávok, a svájciak és a Benelux-álllamok is kiválóan szerepelnek, egészen kiemelkedőek a hollandok. Különösen Francia- és Olaszország nagyon gyengén muzsikál (Mordor is kuka, nem véletlen a tömeges szellemi tőke elvándorlás), és általában a déli és a keleti tagállamok híján vannak rangos egyetemeknek, azok a diákok, akik ezekből az országokból nyugatra és északra mennek tanulni, racionális döntést hoznak: ha a jó oktatás nem jön el hozzájuk, nekik kell odamenni érte, és akkor zömmel valószínűleg tartósan ezekben az országokban is fognak maradni: ezáltal a centrum tovább fog erősödni.
Brit lista, tehát felmerülhet, hogy kicsit hazafelé lejt a pálya, a metodológia laikusként korrektnek tűnik, nagy vonalakban biztos valamiféle reális képet ad.
P.S.: Az is tanulságos, hogy az egyes országok egyetemeinek milyen a legjobb helyezése a listán.
Egyetem | Helyezés |
---|---|
brit | 1. |
svájci | 4. |
svéd | 9. |
német | 10. |
belga | 12. |
holland | 14. |
francia | 17. |
finn | 28. |
dán | 33. |
olasz | 50. |
osztrák | 67. |
spanyol | 70. |
ír | 78. |
orosz | 79. |
luxemburgi | 99. |