A finnek elindítják a feltétel nélküli alapjövedelem-kísérletet: 2000 munkanélküli ember 2 évig havi 560 eurót fog kapni, amiről nem kell beszámolni, hogy mire költi el és akkor is kapja, ha közben munkát talál. Ez a finn piaci átlagjövedelem (3500 euró/hó) 16%-a. Ami a példából általánosan érvényes: a feltétel nélküli alapjövedelmet ott lehet értelmesen bevezetni, ahol ha kifizetik az átlagkereset max. ötödét/hatodát, amit nagyjából még elbír a gazdaság, az szűkösen elég a megélhetéshez, de valószínűleg nem tántorít el az álláskereséstől. Az olyan közepesen fejlett országokban, mint Magyarország, ahol ugye az átlagkereset valahol havi 600-800 euró körül lehet, ebből következően maximum havi 100-150 eurót lehetne adni, de az önmagában még nem elég a megélhetéshez. Egy 100 euró/fő/hó magyar kifizetés ugye évi kb. 11-12 milliárd euróba kerülne, ami elvinné a GDP kb. 11-12%-át, rengeteg pénz, de ha minden más szociális kiadást ebbe belepakolnak, akkor még elvileg kivitelezhető is, ennél nagyságrendileg több aligha. Ergo a feltétel nélküli alapjövedelem a gazdag országok luxusa. A finn összeg bevezetése pl. elvinné a GDP 50-60%-át, ami azonnali államcsődöt jelentene évi 5-6 olimpiával – amiből egy is pénzügyi tömegpusztító fegyver.
