Habár az árfolyamon csak mérsékelten látszik, a bitcoin egén sötét felhők gyülekeznek. Paradox módon a problémát nem a megingó bizalom vagy az ellenséges jogi szabályozás okozza. Éppen ellenkezőleg. A gondok abból adódnak, hogy a decentralizált pénz túlságosan is sikeressé vált. Olyannyira sikeressé, amire a bitcoin programja nincs felkészítve.
Korábban több alkalommal leírtam, hogy függetlenül az alkalmazott technológia újszerűségétől és zsenialitásától, a bitcoinnak mégis számos komoly hibája, korlátja van. Az egyik ilyen korlát pedig kezd egyre zavaróbb tényezővé válni, ami hónapok óta néha már a napi működésbe is bekavar. Hogy megértsük a problémát, tisztában kell lennünk azzal, hogy a bitcoin utalások elszámolását a bányászok végzik. Az elnevezés félrevezető, inkább könyvelőknek kellene hívni őket. Ők vezetik ugyanis a bitcoin világ virtuális főkönyvét, amiben minden tranzakciót nyilvántartanak. Ezt a főkönyvet hívják amúgy blokkláncnak. A bányászok természetesen nem emberek, hanem számítógépek, amelyek a bitcoin programját futtatják. Ezek az internetre kötve automatikusan összegyűjtik az indított utalásokat az egész világról, és átlagosan 10 percenként beleteszik egy blokkba. Egy blokkot úgy kell elképzelni, mint a főkönyv egy lapját, amelyek rendezett sorozatából áll össze az egész főkönyv.
Habár mindez nem új dolog, a szélesebb közönség bizonyára nem értesült még róla. Az utóbbi időben azonban kapott némi publicitást a kérdés, mert egy régi bitcoin fejlesztő, Mike Hearn mérges cikkben hívta fel a figyelmet a problémára. Az írást felkapta a sajtó, és az árfolyam 16%-os eséssel reagált január 15-én, ami nem kicsi, de nem is kiugró a decentralizált pénz piacán. A para (egyelőre) csak egyetlen napig tartott, és azóta a megnyugvás jelei tapasztalhatók. Hearn bejelentette továbbá, hogy eladta az összes bitcoinját és felhagy a bitcoin fejlesztéssel, mert szerinte a decentralizált pénz pusztulásra van ítélve. Nem azért, mert a most felmerülő nehézség kezelhetetlen, hanem mert a bitcoin közössége (bányászok, programozók) képtelenek megegyezésre jutni a kezelését illetően.
Például a kínai bányászok azért nem akarják a korlát emelését, mert Kína és a külvilág közötti netes sávszélesség erősen limitált. Nem érdekeltek a nagyobb adatforgalomban, félnek a pozíciójuk elvesztésétől. Márpedig az olcsó kínai áram miatt hatalmas a részesedésük a bányászatban. Az egyetértésük nélkül nem lehet változtatni a programban, különben szétesik a bitcoinhálózat. Emellett még sok más érdek is ütközik, amiből a status quo fennmaradása következik. A limit egyelőre nem változik. Ebből pedig hamarosan további komplikáció származhat.
Amivel egyébként semmi baj nincs. A bitcoinnak is meg kell élni a saját válságait, és ha azokon nem tud felülkerekedni, akkor a legjobb, ha elbukik. Elképzelhetőnek tartom, hogy a megingó bizalom és az árfolyamesés majd cselekvésre kényszeríti a közösséget, és akkor hamar megoldják a problémát. Mint ahogy az sem kizárt, hogy elkésnek ezzel és a bitcoin halálos sebet szerez.
Bárhogyan is lesz, abban biztos vagyok, hogy decentralizált pénzre szükség van. Kifejezetten aggaszt a jegybankok tevékenysége, a nulla kamat és a mértéktelen pénznyomtatás politikája. Aggaszt továbbá, hogy a világ adósságállománya a hitelválság után egyáltalán nem épült le, sőt. Ebből még nagy baj származhat. És akkor nagyon jól fog jönni egy olyan pénz, ami nem valaki másnak a tartozása. Ami nem hitelpénz. Amelyik nem tartozik semelyik jegybank fennhatósága alá.
Ha a bitcoin megbukik, akkor lesz helyette más, stabilabb, jobban működő decentralizált pénz. Talán már létezik is. Erről lesz szó a következő írásomban.