Habár az árfolyamon csak mérsékelten látszik, a bitcoin egén sötét felhők gyülekeznek. Paradox módon a problémát nem a megingó bizalom vagy az ellenséges jogi szabályozás okozza. Éppen ellenkezőleg. A gondok abból adódnak, hogy a decentralizált pénz túlságosan is sikeressé vált. Olyannyira sikeressé, amire a bitcoin programja nincs felkészítve.
Korábban több alkalommal leírtam, hogy függetlenül az alkalmazott technológia újszerűségétől és zsenialitásától, a bitcoinnak mégis számos komoly hibája, korlátja van. Az egyik ilyen korlát pedig kezd egyre zavaróbb tényezővé válni, ami hónapok óta néha már a napi működésbe is bekavar. Hogy megértsük a problémát, tisztában kell lennünk azzal, hogy a bitcoin utalások elszámolását a bányászok végzik. Az elnevezés félrevezető, inkább könyvelőknek kellene hívni őket. Ők vezetik ugyanis a bitcoin világ virtuális főkönyvét, amiben minden tranzakciót nyilvántartanak. Ezt a főkönyvet hívják amúgy blokkláncnak. A bányászok természetesen nem emberek, hanem számítógépek, amelyek a bitcoin programját futtatják. Ezek az internetre kötve automatikusan összegyűjtik az indított utalásokat az egész világról, és átlagosan 10 percenként beleteszik egy blokkba. Egy blokkot úgy kell elképzelni, mint a főkönyv egy lapját, amelyek rendezett sorozatából áll össze az egész főkönyv.
A problémát az okozza, hogy az eredeti bitcoin programban egy blokk mérete korlátozva van, maximum 1 megabyte lehet. Vagyis a főkönyv egy lapjára, ami átlagosan 10 percenként íródik meg, nem fér rá bárhány tranzakció. És ma már ott tartunk, hogy ez nem elég, bizonyos időszakokban annyi utalást kezdeményeznek világszerte, amit nem tudnak a bányászok azonnal lekönyvelni. Ettől még a bitcoin nem omlik össze, technikailag nem lesz semmi baja, csak az utalások belassulnak és megdrágulnak. Ami viszont egyre zavaróbbá válhat, pláne hogy éppen a gyors és olcsó utalások lehetősége az egyik gyakran hangoztatott előnye. Ha ez eltűnik, az előbb-utóbb a bitcoinba vetett bizalmat is alááshatja.
Habár mindez nem új dolog, a szélesebb közönség bizonyára nem értesült még róla. Az utóbbi időben azonban kapott némi publicitást a kérdés, mert egy régi bitcoin fejlesztő, Mike Hearn mérges cikkben hívta fel a figyelmet a problémára. Az írást felkapta a sajtó, és az árfolyam 16%-os eséssel reagált január 15-én, ami nem kicsi, de nem is kiugró a decentralizált pénz piacán. A para (egyelőre) csak egyetlen napig tartott, és azóta a megnyugvás jelei tapasztalhatók. Hearn bejelentette továbbá, hogy eladta az összes bitcoinját és felhagy a bitcoin fejlesztéssel, mert szerinte a decentralizált pénz pusztulásra van ítélve. Nem azért, mert a most felmerülő nehézség kezelhetetlen, hanem mert a bitcoin közössége (bányászok, programozók) képtelenek megegyezésre jutni a kezelését illetően.
Valóban, technikailag a probléma megoldása annyi lenne, hogy a bányászok által futtatott programban emelni kellene a maximális blokkméretet mondjuk 2 MB-ra. Ha pedig majd ez is kevésnek bizonyul, akkor lehetne tovább növelni a kvótát (eltörölni nem érdemes, hiszen ez a bitcoin egyik védelmi vonala az ellene potenciálisan indított túlterheléses támadásokkal szemben). Ha ebben mindenki egyetértene, akkor az egész bonyodalom fel sem merült volna. Csakhogy nincs konszenzus.
Például a kínai bányászok azért nem akarják a korlát emelését, mert Kína és a külvilág közötti netes sávszélesség erősen limitált. Nem érdekeltek a nagyobb adatforgalomban, félnek a pozíciójuk elvesztésétől. Márpedig az olcsó kínai áram miatt hatalmas a részesedésük a bányászatban. Az egyetértésük nélkül nem lehet változtatni a programban, különben szétesik a bitcoinhálózat. Emellett még sok más érdek is ütközik, amiből a status quo fennmaradása következik. A limit egyelőre nem változik. Ebből pedig hamarosan további komplikáció származhat.
Amivel egyébként semmi baj nincs. A bitcoinnak is meg kell élni a saját válságait, és ha azokon nem tud felülkerekedni, akkor a legjobb, ha elbukik. Elképzelhetőnek tartom, hogy a megingó bizalom és az árfolyamesés majd cselekvésre kényszeríti a közösséget, és akkor hamar megoldják a problémát. Mint ahogy az sem kizárt, hogy elkésnek ezzel és a bitcoin halálos sebet szerez.
Bárhogyan is lesz, abban biztos vagyok, hogy decentralizált pénzre szükség van. Kifejezetten aggaszt a jegybankok tevékenysége, a nulla kamat és a mértéktelen pénznyomtatás politikája. Aggaszt továbbá, hogy a világ adósságállománya a hitelválság után egyáltalán nem épült le, sőt. Ebből még nagy baj származhat. És akkor nagyon jól fog jönni egy olyan pénz, ami nem valaki másnak a tartozása. Ami nem hitelpénz. Amelyik nem tartozik semelyik jegybank fennhatósága alá.
Ha a bitcoin megbukik, akkor lesz helyette más, stabilabb, jobban működő decentralizált pénz. Talán már létezik is. Erről lesz szó a következő írásomban.