Három hete havazott, múlt héten eljött a 30 fok – mintha Donald Trump vámbejelentéseit néznénk az időjárás köntösébe bújva. Ilyen az, amikor a bőrünkön kezdjük érezni a klímaváltozást és az ezzel járó szélsőséges időjárást.
Pedig – és erről szól az e heti ábránk – elvileg a meteorológusok egyre jobban látják előre, mi vár ránk. Az előrejelzés és a tényleges időjárási kimenetel közötti különbség csökkent, tehát az időjárás-jelentések megbízhatósága nagyot javult az elmúlt évtizedekben: három- és ötnapos időtávon szinte tökéletes. Mondjuk a kollégák közt rapidban végzett – tehát finoman szólva sem reprezentatív – felmérésem alapján viszonylag kevesen gondolják, hogy a 90 százalék fölötti találati arány valós lenne, de hát a személyes megélés felül tudja írni az adatokba vetett bizalmat.

Hosszabb, tíznapos távon is komoly a javulás, de a 50 százalékos találati arányt kifejezetten jónak azért nem nevezném. A bolygónk déli féltekének lemaradása nem az ottani klíma hibája – az eltérésnek sokkal egyszerűbb oka van: fejlett meteorológiai szolgáltatása általában a fejlett államoknak van, a fejlett államok pedig általában az északi féltekén találhatók.
