Az orosz-ukrán háború kirobbanása és az azt követő nyugati szankciók az átmeneti piac zavarok mellett számtalan folyamatot indítottak el, amelyek gyökerestül megváltoztathatják a korábban ismert gazdasági struktúrákat. Erre kiváló példa az európai árampiac eddig használt árazási logikája körül kialakult politikai diskurzus.
Az európai áramárak alakulását alapvetően a legköltségesebb gáztüzelésű erőművek határköltsége határozza meg, hiszen ezek a tartalékkapacitások felelősek a villamosenergia-rendszer egyensúlyának fenntartásáért. Így az elszálló gázárak az árampiacon is éreztették hatásukat. Az év közben a 980 euró/MWh szintet is elérte az 1 éves német határidős áramár, míg a háború előtti években inkább 30 és 70 euró közötti árak volt jellemzőek.
Előbbi piaci mozgások hatására az európai politikusok körében egyre népszerűbbé vált a gondolat, hogy az áram- és gázárakat amennyire lehetséges el kellene választani egymástól. Az elképzelés abból az alapvető tényből indult ki, hogy az atomerőművek és a megújuló energiát hasznosító létesítmények alacsonyabb működési költség mellett állítják elő az áramot, mint a gáztüzelésű társaik. Ezek alapján pedig az Európai Bizottság egy olyan általános piaci reformot szorgalmaz, amelyben a fogyasztók jobban tudnak részesülni az olcsóbb villamosenergiából.
Egyelőre nem született egy átfogó, teljes Európát érintő, hosszú távú megoldás, ugyanakkor a háború hatásra elindult politikai párbeszéd várhatóan egy alapjában új árampiaci struktúrát hozhat létre Európában.
Messze még a zöld acél kora
Egyes becslések szerint a “zöld” acél előállítása 20-30 százalékkal lesz drágább a jelenleg használt technológiával gyártott termékhez képest.
2022 legfontosabb gazdasági sztorijai
Sorozatunkban a HOLD Alapkezelő Zrt. szakemberei mesélik el, szerintük mi volt az idei év legizgalmasabb gazdasági-tőkepiaci eseménye.