Jelen van a HOLD-on az AI? – Victor Tamás Máté Oxfordról és vagyonkezelésről

A HOLD privát vagyonkezelője, Victor Tamás Máté az Oxfordi Egyetemen képzi tovább magát a mesterséges intelligencia szakon. A Világgazdaságnak adott interjújában elmondta, szerinte az innováció nemhogy elvenné a munkát az embertől, hanem könnyebbé és hatékonyabbá teszi majd azt, és habár lassabb lesz a fejlődés, mint ma gondolnánk, de át fogja alakítani az életünket.

Világgazdaság: Mit kéne feltétlenül tudnunk a HOLD Alapkezelő AI-szakértőjéről?

Victor Tamás Máté: Engem 2022 nyarán vettek fel Oxfordba, és 2024 nyarán kapom meg a diplomámat, tehát a nagyobb részén már túlvagyok. Oxfordban négy éve van AI-szak, ami posztgraduális képzés, ezért az átlagéletkor 42 év, mindenki jócskán valamilyen diploma megszerzése után jár ide. Van nagyjából ötven évfolyamtársam a világ minden tájáról, köztük Netflix-, Amazon-, Bloomberg-vezető sok kisebb cég képviselője mellett. A képzés az üzleti iskolához tartozik, azaz megtanuljuk a neurális hálók alapvető típusait és a regressziós modelleket, utána viszont már nem a programozással foglalkozunk, hanem a felhasználási lehetőségekkel és vállalati igényekkel.

Rendkívül szerencsésnek érzem magam, mert tavaly nyáron még senkit sem érdekelt az AI. Tavaly novemberben viszont megjelent a ChatGPT, akkor szembesült a nagyközönség azzal, hogy mostantól nemcsak más emberekkel lehet beszélgetni, hanem gépekkel is. Ez sokkoló felfedezés lehetett, mostanra tehát Oxfordban is akkora a túljelentkezés az AI-szakra, hogy szinte lehetetlen bekerülni.

Fotó: Világgazdaság / Kallus György

Van, amit máris át lehet emelni a tanulmányokból a gyakorlatba?

A HOLD-ban sok területen meg fog jelenni az AI. Például ne az ügyfélszolgálatos kolléganőknek kelljen minden esetben felkapkodni a telefonkagylót és ne csak hivatali időben legyünk elérhetőek. A másik kör az általános irodai feladatoké: a meetingek jegyzetelése, rendszerezése, adott esetben prezentálás az AI-asszisztens révén. 

Ami pedig nekünk a legérdekesebb: a megjelenés a befektetési döntéshozatalban, hiszen az AI nagyban segítheti a vállalatokat az óriási mennyiségű nemzetközi tőzsdei adat szűrésében és értelmezésében.

A popkultúrában mindig gyorsabbnak képzelik a technológiai fejlődést, mint amit a valóság visszaigazol: milyen ütemben érkezik majd az AI?

Az emberek gyakran túlbecsülik az előttük álló változásokat, és ebben az esetben az AI-hoz kapcsolódó hype miatt sokat várnak tőle már rövid távon, ami csalódáshoz vezethet. Hosszú távon azonban természetesnek fog tűnni minden, ami teljesen átírja az életünket.

Mik a buktatók?

Például, hogy az AI érzelmek nélkül dönt, ugyanakkor az emberi hibákat felnagyítja, hiszen az emberi tudáson és döntéseken tanul. Két ijesztő példa. Az egyik, hogy az Amazonnál az AI-ra akarták bízni az önéletrajzszűrést, és mivel azt találta, hogy a cégnél történelmileg sikeresebbek voltak az előrehaladásban a férfiak, azonnal kirostálta az összes női jelentkezőt, noha a nemnek egyáltalán nem kéne szempontnak lennie. 

A másik eset arról szólt, amikor egy börtönben a jó magaviselet miatti korai szabadlábra helyezési kérelmeket akarták elbíráltatni az AI-jal. Talált egy statisztikai adatot, miszerint az afroamerikaiak visszaesésére nagyobb az esély, ezért egyetlen afroamerikait sem javasolt szabadlábra helyezni, noha sokan kiérdemelték volna. Ezek mind korábbi emberi döntések és/vagy élethelyzetek felnagyításai, emiatt pedig hibák. Az emberi komplexitás és az érzelmi intelligencia terén még sokáig felülmúljuk majd az AI-t, ami jelenleg inkább a létező információk tálalásában lehet fantasztikus, de a végső döntésben az ember szerepe megkerülhetetlen, és ez a mi szakterületünkön sokáig így maradhat.

Akkor kevésbé kell félni attól, hogy az AI elveszi a munkahelyeket?

Először azt várom, hogy nemhogy megszűnnének munkahelyek, hanem gyorsabbá és kényelmesebbé válhat a munkavégzés. A munkavállalók használhatják a Microsoft Copilotot az irodai munkavégzéshez, a ChatGPT 4-et a szövegalkotáshoz, a DALL-E 3-at marketinges képalkotáshoz. Ezek segédeszközök, úgyhogy a munkavállalók először azt fogják észrevenni, hogy mennyivel könnyebb lett a munkájuk, mert kitanulták, hogyan lehet jól használni az AI-t. Nekem van magyar banknál dolgozó ismerősöm, aki olyannyira automatizálta és leprogramozta az adatbázis-kezelési tennivalóit, hogy igazából csak tíz percet dolgozik naponta, amúgy elszöszöl, és erről persze nem szól senkinek.

Általánosságban nem az lenne a lényeg, hogy az ilyen tudást terítsék?

De, és mi a HOLD-nál fókuszálunk is a kollégák képzésére, hogy ők is képesek legyenek az AI-megoldások használatára, vagy akár fejlesztések elkészítésére. Továbbá, ha az AI-használat miatt nő a termelékenység, az nyilván jó. 

Az ipari fejlesztések terén is ilyen optimista?

A nagy cégek raktáraiban a robotizáció már megtörtént, az izgalmas változások egyik példája a gyártás területén az lesz, hogy a gépek már nemcsak egyszerű programozással, hanem szövegértési és generálási képességekkel is rendelkeznek. 

Például egy gyári robot, amely eddig a dobozokat pakolászta, ezután képes lesz egyszerű utasításra felismerni és végrehajtani az adott feladatot anélkül, hogy előzetes programozásra lenne szükség. 

A Google kísérletében például egy robot, amely korábban nem látott ilyen tárgyakat, képes volt a képfelismerő rendszere és internetkapcsolata révén kiválasztani egy halomból a játékdinoszauruszt és a diétás kólát. Szóltak neki, hogy ilyen tárgyakat hozzon ide, ő rákeresett az interneten, hogyan nézhet ki nagyjából, a kamerája segítségével pedig felismerte számos tárgy közül, mire gondolhatott az őt utasító ember. A probléma nyilván az, ha valaki e technológiai fejlődés nyomán el is veszíti az állását, és nehéz anyagi helyzetbe kerül. Mert ez sajnos jellemző, hogy rövid távon vannak áldozatok, noha a társadalom egésze jól jár az innovációval.

Ha már a HOLD is alkalmazni akarja az AI-t, akkor oktatják a saját munkatársakat, esetleg fejlesztenek is saját megoldásokat?

Az innováció mindig is fontos volt számunkra, hiszen elsők között tettük lehetővé például az online számlanyitást és egy éve indítottuk az online vagyonkezelési szolgáltatásunkat, amihez nincs is hasonló a régióban. Aktívan kutatunk és figyelemmel kísérjük az elérhető AI-termékeket is, amiket később megvásárolhatunk és bevezethetünk. A mi fő tőzsdei adatszolgáltatónk, a Bloomberg például nagyban fejleszt, úgyhogy amint az oxfordi osztálytársam kész lesz a fejlesztésével, mi talán rögtön meg fogjuk venni a terméküket. Emellett belső oktatásokat szervezünk, hogy felkészítsük a munkatársakat az elérhető megoldások használatára, még mielőtt bevezetnénk azokat a gyakorlatba. Jelenleg a fókusz az Online vagyonkezelési szolgáltatásunk fejlesztésén van.

Fotó: Világgazdaság / Kallus György

Ezt igényli a piac? Másképpen: hogyan változnak a hazai befektetési szokások?

Látványosan nagy a vagyonbeáramlás a céghez, minden kategóriában sok az új megbízás. Ebben van hatása a kamat- és inflációcsökkenésnek, hiszen az emberek keresik az állampapírokon túlmutató egyéb befektetési lehetőségeket. Másrészt érdekes hatása van annak, hogy a termékeinkre a nyáron kivetették a szochót is, amivel az állam azt üzente: az emberek lehetőleg állampapírba helyezzék a pénzüket. Ezzel viszont felhívta a figyelmet arra, hogy érdemes gondolkodniuk a megtakarításaik tudatos kezelésében, diverzifikációban, adókedvezményekben. 

Persze mi sokféle magyar állampapírt, illetve az állam által garantált egyéb eszközt is alkalmazunk a vagyonkezelési döntéseink során, de a hozzáadott értékünk nagyobbrészt nemzetközi befektetésekben, értékalapú részvénykiválasztásban rejlik.

Ezen felül egy osztrák partner segítségével bécsi számlavezetésben is kezelünk vagyont a kiemelt ügyfélkörünk számára, akik a 120 millió forintos megtakarítás fölött elérhető Privát vagyonkezelési szolgáltatásunkat veszik igénybe.

Milyen eredményekkel?

Az Online vagyonkezelési üzletágunknak nemrég volt az első születésnapja és a sikerét mutatja, hogy mindegyik kockázati kategóriában 20 százalék feletti hozammal zárta az első évét – természetesen a költségek levonásával is számolva. Én a kiemelt ügyfelekkel foglalkozó csoporthoz tartozom, mi sikerdíjért dolgozunk, ami minden évben a kitűzött küszöbhozam felett elért eredmény 20 százaléka, ami nemzetközi sztenderd. Szerintem senki sem panaszkodott még azért, hogy drágák lennénk, mert ha azok voltunk, az azért volt, mert kiemelkedő hozamot produkáltunk.