Nézték már, hogy mennyire hasonlít a részvénypiacok viselkedése az elmúlt tíz évben a II. világháborút megelőző tíz év jellegéhez? Többen is elemzik ezt az utóbbi időben. Én most egy hosszú távú, emberi vetületét világítanám meg.
Archívumunkból (2019)
Számszaki oldalról elhangozhat, hogy nagyon hasonlít az 1930 körüli nagy összeomlás utáni, több mint félévtizedes menetelés majd kisebb megrogyás dinamikája a 2010-es évek mozgásához. Ugyanakkor az is igaz, hogy a modernkori pénznyomtatás, illetve az eleve kisebb összeomlás egészen más körülményeket teremtett a mi korunkban. A tőzsdék a „mi válságunk” után hamar új csúcsokat hódítottak meg.
Ami szerintem hasonlatos lesz, az a történelmi emlékezetünk minderről. Az unokám valószínűleg felnőtt fejjel tudni fogja, hogy 1929-ben és 2008-ban valami nagy válság tört ki. Esetleg azt is, hogy tőzsdei összeomlás volt ekkor. Az 1930-as évek vége kapcsán viszont fogalma sem lesz róla, hogy akkor is szinte lefeleződtek a részvényárak. Ha a mostani helyzetben, a 2010-es évtized végén megélünk egy hasonló „medve” piacot, arra sem fog véleményem szerint emlékezni a nagyközönség. Nem lesz része a történelemkönyveknek. Mínusz 30 százalék? Mínusz 40 százalék? Kit érdekel hosszú távon?
Mi, befektetők most, amikor benne élünk, nyilván nagyon jelentősnek fogjuk megélni. Azonban erről a korszakról már unokáink csak a társadalmi, geopolitikai, szociális konfliktusokra fognak emlékezni. Éppúgy, ahogy tudni fogják, hogy az 1930-as évek végén kitört egy világháború és teret hódított a nácizmus. Mi lesz a mostani emlékük? Nem tudom. Kereskedelmi háború? Kína megrogyása és esetleg valós háborúba kezdése? Bevándorlási válság Európában? Brexit? Az EU küzdelme Olaszországgal? Klímaváltozás okozta krízis? Utólag majd nagyon tisztán fogjuk látni.
Érdekességképpen, a Dow Jones ipari vállalatokat tömörítő részvényindexének tízéves alakulása 1929 elejétől 1939 elejéig, jelölve a két „medve” piacot:
Archívumunkból (2019)