Összegyűjtöttem egy hírcsokrot azoknak, akik sokallnák a depressziót a világban. A sok országban tetőzni látszó terjedésről itt van az ábránk, úgyhogy most nézzünk kevésbé látványos örömhíreket!
Nem gondoltam volna, hogy Kína ennyi öröm forrása lesz 2020-ban, de ha azt szeretnénk látni, hogy mi lesz, miután az első vírus pánikhullám elvonul, akkor a legkézenfekvőbb továbbra is azt nézni, ahogy ott kezd újraindulni az élet. Azt, hogy ezek nem a szokásos kínai minőségű adatok, mi is meg tudjuk erősíteni: konténerhajó cégek képviselőivel beszélve is azt halljuk, hogy a kínai tengeri áruszállítás újraindult. Most már nem a kínálattal van a baj, hanem inkább a kereslettel – hiszen most a világ többi része van átmenetileg leállva.
Forrás: Gavekal
Inkább érdekesség, hogy az autóközlekedés visszapattanásának nagyrészt az az oka, hogy tömegközlekedés helyett sokan autóznak inkább. Ez abból (is) látszik, hogy míg hétköznap már közel olyan siralmas a dugóhelyzet Shanghaiban, mint tavaly, addig hétvégén a töredéke. Tehát az emberek csak akkor közlekednek, amikor feltétlenül szükséges. De baj ez?
Forrás: TomTom
De, ha Kínának valaki nem tud eléggé örülni, annak itt egy talán még jobb hír. Castiglione d’Adda egy 4.600 fős település Észak-Olaszországban, a vírus epicentrumában. Miközben a lakosait véradás keretében véletlenszerűen tesztelték (csak 60 fős és nem teljesen véletlenszerű minta!), derült ki, hogy a donorok 70 százaléka átesett a koronavíruson úgy, hogy alig néhányan vették észre – hivatalosan csak a lakosság 4 százalékánál könyveltek el a betegséget. Kedves olvasó, lehet, hogy már ön és családja is átesett a víruson, észre sem vette, és már immunitással is bír! Bár ez utóbbiban nem lehetünk biztosak, pláne nem az időtartamában.
Egy egyszerű hüvejkujj-szabály: ha azt olvassuk, hogy valahol a sokszorosa lehet a fertőzöttek száma az ismertnél, annak örüljünk. Minél nagyobb a szám, annál inkább azt jelenti, hogy ez a vírus valójában sokkal kevésbé veszélyes, mint hisszük.
És végül egy inkább kétélű, anekdotális történet. Hazafelé biciklizve a Rákóczi úton, botlottam bele hangszerboltban dolgozó, éppen cigarettaszünetet tartó ismerősömbe (tessék, mindannyian veszélyesen élünk, csak a média nem közvetíti percről percre). Azt mondta, hogy az elmúlt napokban ez az első, amit el tud szívni, akkora a forgalmuk. Egy hete mindenki hangszert vásárol online. Úgy tűnik, muzikálisabb világ leszünk, ha ez a karantén elhúzódik. Igaz, a szomszédoknak egy fokkal stresszesebb lesz, de csak amíg mindenki mesterévé nem válik az új hangszerének. És a következő karanténban már Budapestről is lesznek ilyen videók.
Kitartás, van élet a vírus után!