A republikánus képviselőházzal várhatóan a költségvetés minden centjéért meg kell majd küzdenie a demokrata kormányzatnak, miközben a multinacionális nagyvállalatokat és a tehetős háztartásokat érintő adóemelések legalább két évig még napirendre sem kerülnek – hangzott el Ifkovics Ábrahámtól. Tájkép csata – félidős választások – után az amerikai tőkepiacokról a HOLD Alapkezelő elemzőjével.
Csonka Attila: A félidős választásokat követő 12 hónapban az S&P 500 index rendre felülteljesítő, átlagosan 16,3 százalékkal az U.S Bank elemzői szerint, akik elmúlt 60 év 15 félidős választását vizsgálták. A jelenlegi gazdasági és politikai helyzetben is kitarthat a trend?
Ifkovics Ábrahám: Az utóbbi 94 évben, ha valaki amerikai részvényeket vett, akkor 73 százalék volt az esélye arra, hogy egy év múlva nyereséget realizál a befektetésén. Bár az éves átlagos hozam mindössze 10 százalék körül alakult, az S&P az esetek 45 százalékában több mint 16,3 százalékos megtérülést biztosított. A historikus adatokból kiindulva tehát könnyen lehet, hogy egy év múlva több mint 16 százalékkal magasabban jár majd az index. Ehhez azonban az kell, ha a gazdaságban semmi rendszerszinten „fontos” dolog ne romoljon el.
A poszt-Covid amerikai- és világgazdaság dinamikája számos tekintetben eltér azonban a 2010-es években megszokott konjunktúrától. Kína lassulni kezdett, a nemzetközi turistaforgalom visszaesett, az ellátó láncokat geopolitikai feszültségek terhelik, és ami talán a fontosabb: többé nem nulla vagy ahhoz közeli a kamat.
A magasabb infláció és hozamkörnyezet veszélyes kombináció az eszközárakra nézve. A részvénypiac a megemelkedett kötvényhozamokat már kénytelen volt beárazni, a vállalati eredmények azonban egyelőre jól tartják magukat, az inflációt eddig sikeresen hárították át a fogyasztókra. A részletekbe betekintve kicsit árnyaltabb azonban a kép. Az S&P 500 vállalatai a harmadik negyedévben 5,3 százalékos profitnövekedést értek el, viszont, ha az energiaszektort kivesszük a kosárból akkor 2,2 százalékos csökkenés látható. Az infláció és a gazdasági növekedési ütemének mérséklődése várhatóan a vállalati profitokra is negatív hatással lesz.
A félidős választáson elmaradt a „red wave”, a demokraták már biztosan megtartják a szenátust. A vártnál kisebb republikánus ellenszélben milyen gazdaságpolitikai lehetőségei lesznek a Biden-adminisztrációnak? A tőkepiacok elégedettek a félidős választások eredményeivel?
A piacok jellemzően az osztott hatalmat preferálják, mivel így egyik párt sem tud „szélsőséges” gazdaságpolitikát folytatni. Az S&P 500 index 1950 és 2019 között átlagosan 12,4 százalékot hozott, amikor egy pártnak többsége volt a kongresszus mindkét házában és 17,4 százalékot akkor, amikor osztoztak kontrollon.
A szenátus megtartásával a demokraták első sorban a kormányzati tisztviselők (például szövetségi bírók) kinevezése fölött tartották meg az ellenőrzést, a képviselőház elvesztésével azonban csökkent a Biden-adminisztráció fiskális mozgástere. A kongresszusban kiegyenlítettek lettek az erőviszonyok, mivel a republikánusoknak csak szűk többséget szereztek az alsóházban, a demokraták pedig a létező legkisebb minősített többsége van a felsőházban. Így a meglévő jogszabályok módosítása vagy újak elfogadása jelentősen nehezedett, mivel a pártok közti kompromisszum nélkül nem lehet érdemi változtatásokat tenni.
Biden elnök gazdaságpolitikai elképzelései eddig is csak korlátozottan valósultak meg. Joe Manchin nyugat-virginiai szenátor rendre megakadályozta a Biden-adminisztrációt abban, hogy emelje a vállalati nyereségadót vagy „túlzottan nagy” infrastrukturális és egészségügyi beruházásokat hajtson végre. A republikánus képviselőházzal várhatóan a költségvetés minden centjéért meg kell majd küzdenie a demokrata kormányzatnak, miközben a multinacionális nagyvállalatokat és a tehetős háztartásokat érintő adóemelések legalább két évig még napirendre sem kerülnek.
Donald Trump bejelentette, hogy indul a 2024-es elnökválasztáson. Milyenek az esélyei a győzelemre és milyen piaci reakciók lehetnek az esetleges visszatérésére?
Trump meglehetősen korán jelentette be az indulását az elnökválasztáson. Első körben el kell nyernie a republikánus jelölést. Egyelőre Trump az első számú esélyes, a floridai kormányzó, Ron DeSantis indulásával azonban már árnyaltabb lehet a kép. A konzervatívok alulmúlták a várakozásokat a félidős választásokon és ezért részben a volt elnök személye tehető felelőssé. Kulcsfontosságú „csatatér-államokban” kaptak ki a volt elnök által támogatott jelöltek. A republikánusok nem tudtak élni a gazdasági problémák adta lehetőséggel, mivel a Trump féle Make America Great Again-politika nem elég népszerű a független, konkrét pártok iránt el nem kötelezett szavazók körében.
Az amerikai választások ma már arról szólnak, hogy melyik oldal tud jobban mozgósítani az úgynevezett ingóállamokban. Az nem kérdés, hogy Kaliforniát a demokraták, Texast pedig a republikánusok nyerik, viszont Pennsylvania vagy Georgia szavazatait már nehéz előre megmondani.
A demokraták oldaláról Joe Biden már többször jelezte, hogy indulni szándékozik 2024-ben. Ennek egyfelől gátat szabhat a 78 éves elnök egészségi állapota, másfelől 40 százalék körüli támogatottsággal még egyetlen amerikai elnököt sem választottak újra. Az alelnök, Kamala Harris még ettől is népszerűtlenebb. Így Trumpnak ha sikerül megszerezni a republikánusok támogatását, akkor bőven lehet esélye 2024-ben, bár addig még sok minden történhet. A republikánus elnökjelöltektől a fő irányokat tekintve piacbarát politikát lehet várni, ami viszont sok esetben a környezetvédelem vagy az amerikai szociális és egészségügyi rendszer háttérbe szorulását eredményezheti.
Az amerikai infláció lassulásának hírére a dollár gyengült a vezető devizákkal szemben. Jól számolnak a piaci szereplők, amikor azt várják, hogy a Fed lassítani fog a következő hónapokban a kamatemelések ütemén?
A részvénypiacok pozitívan reagáltak a friss inflációs hírekre, azonban néhány adatpontból messzire menő következtetéseket nem érdemes levonni. A határidős (derivatív) piacok öt százalék körüli kamatcsúcsot várnak, tehát a jelenlegi szintekről további 75-100 bázispont emeléssel számolnak. Ez alapján valóban lassítania kellene a Fed-nek. Ennél valamivel fontosabb kérdés, hogy milyen ütemben hozza le a jelenlegi szintekről a kamatokat az amerikai jegybank és hogyan kívánják folytatni a júniusban elindított mennyiségi szigorítási programokat.
A Fed lazításához, illetve irányváltásához az infláció folyamatos és trendszerű csökkenésre van szükség legalább 3-6 hónapos időtávon. Az amerikai munkaerőpiac még mindig nagyon erős, a munkanélküliségi ráta még mindig nagyon alacsony, 3,7 százalék, miközben a közgazdászok fokozatosan javítják az év végére vonatkozó növekedési kilátásokat. Az erős gazdaság és a feszes munkaerőpiac egyelőre azt üzeni a központi banknak, hogy nyugodtan folytassa a szigorítást.
Befektetői szemmel most milyen lehetőségeket láthatunk a Wall Streeten és az amerikai vállalatokban?
A különböző országok részvénypiacai árazását általában az úgynevezett szorzószámokkal (P/E-rátákkal) szokták összehasonlítani, ami azt mutatja meg, hogy egy adott vállalat piaci értéke hányszorosa az adott évben elért nyereségének. A szorzószámok alapján az amerikai nagyvállalatok részvényei az utóbbi 10 évben folyamatosan drágultak a világ többi részéhez képest, tehát magasabb P/E-rátán forogtak jelenleg az egyéb régiók papírjainál. Ennek ellenére az amerikai részvényindexek sokkal jobb hozamot mutatnak, mint az európai vagy ázsiai benchmarkok. Ezt részben a Szilícium-völgy technológiai óriásainak (Applenek, Microsoftnak, Googlenak, illetve a Facebook-anyavállalatának, a Metának) tudható be, amelyek rendkívüli profitnövekedést értek el. A növekedésnek is megvannak ugyanakkor határai, néhány tízmilliárdos árbevételt meg lehet többszörözni, de ez a mostanra többszáz milliárdos nagyságrendben kevésbé lesz megismételhető.
A jelenlegi inflatórikus tőkepiaci rezsim nem feltétlenül kedvez a magas szorzószámon forgó (amerikai) technológiai papíroknak. Ez azért van, mert a jövőben esedékes osztalékok értékét fokozottan csökkentik a szinte kockázatmentesen elérhető kamatok. Az infláció tekintetében pedig az amerikai áremelkedés strukturálisan különbözik mondjuk a nyugat-európaitól. Amíg az Eurózónában az infláció döntő részben az energiaárakra és a mezőgazdasági termékekre vezethető vissza, addig az Egyesült Államokban a szolgáltatások is jelentősen drágultak és a bérek is elindultak felfele. Ez nemcsak azt jelenti, hogy az amerikai jegybank szerepé betöltő Federal Reserve-nek tovább kell a kamatokat emelni, mint az Európai Központi Banknak, hanem huzamosabb ideig is kell azt magasan tartani.
További fontos szempont a devizapiac. Globális pánik esetén a befektetők jellemzően a fejlett országok stabilnak ítélt devizáiba menekítik a tőkéjüket. Az első számú tartalékdeviza továbbra is az amerikai dollár. Az erős dollár viszont árt az amerikai export versenyképességének, miközben a dollár gyengülése rövid távon rontaná a külföldi befektetők portfólióinak hozamát. Bár a következő években az amerikai eszközök relatív alultejesítése korántsem biztos, az valószínű, hogy a világ többi részéhez képest akkora felülteljesítést nem látunk majd, mint a 2010-es években.
„A kriptók egy olyan világban jöttek létre, amikor nem voltak kamatok, nem volt alternatíva, most viszont van” – hangzott el nemrég a HOLD Alapkezelő vezető portfólió-kezelőjétől, Cser Tamástól. A megtisztulási folyamat részei az olyan sztorik, mint az FTX-csőd, vagy a kriptovaluta-piac összeomlását láthatjuk?
A kriptoeszközök nagy mértékű árfolyam-ingadozása nem újdonság. A legutóbbi kamatemelési ciklus végén szinte ugyanez történt: a bitcoin közel 20000 dollárról 3500 dollárra esett. Amikor 2020-ban a központi bankok újra elkezdték a „pénznyomtatást”, akkor a kriptoeszközök is újra szárnyalni kezdtek. Most ismét lefele menő ciklus van, a legtöbb kripto több mint 75-80 százalékot esett a csúcsról. Itt azt kell látni, hogy nagyon nehéz a piacot időzíteni.
Hiába kínál egy befektetés magas hozamot, ha a kockázatok is nagyok. Ha valaki 80 százalékos veszteséget szenved el, akkor ötszörözni, 90 százalékos veszteség esetén pedig tízszerezni kell a tőkét ahhoz, hogy a befektető hozama nullára kijöjjön.
A kriptovilágban a csalások és a ponzi-sémák szintén nem újkeletű események. Azon talán senki nem lepődik meg, hogy nem a ralikban derültek ezek ki, hanem az esések közben. Ilyen szempontból ez egy öntisztító folyamatként is értelmezhető. Az FTX-nél az a megdöbbentő, hogy egy rendkívül jó kapcsolatokkal rendelkező tulajdonosa és menedzsmentje volt. Sam Bankman-Fried a demokrata párt egyik óriásdonorja volt, aki közvetlen kapcsolatban állt a szabályozókkal is. Az FTX óriási sikere azonban nem volt neki elég és úgy tűnik, hogy elspekulálták az ügyfelek eszközeit – amihez valójában hozzá sem nyúlhattak volna. Van amikor a sok sem elég. Fordítva is elsülhetett volna a dolog (sőt talán 2021-ben jól is működött – bár ezesetben is illegális tevékenységről van szó), azonban a turpisság végül napvilágra került.
A kriptovaluták eséséhez nem sok köze van az FTX összeomlásának, mivel a medvepiac jóval a bahamai „tőzsde” csődbe menetele előtt elkezdőt. Az esemény sokkal inkább árt általánosságban a kriptoiparág reputációjának, mivel nem ez volt az első és feltehetően nem is az utolsó visszaélése a pénzügyi szolgáltatóknak. A bitcoin alapkoncepciójának azonban ez a legkevésbé sem árt, mivel annak lényege pont a központosítással járó kockázatok kiiktatása. Itt az történt, hogy a spekulálni kívánó ügyfelek a kriptotőzsdén (centralizált piacon) tartották az eszközeiket, amelyeket el lehet tulajdonítani, és az ebben az esetben a napvilágra került információk alapján meg is történt.
Az 1700 milliárd dolláros kérdés
Meddig tart ki az amerikai fogyasztóknál az az extra megtakarítás, amely a Covid-járvány alatt halmozódott fel, egyrészt az állami osztogatások miatt, másrészt azért, mert a lezárások miatt nem volt mire költeni, nem lehetett étterembe menni, se utazni, vakációzni? – tette fel a (költői?) kérdést Vakmajom.
JOGI NYILATKOZAT
A dokumentumban foglaltak nem minősülnek befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetésitanácsadásnak vagy adótanácsadásnak, befektetési elemzésnek, az abban foglaltak alapján a HOLD Alapkezelő Zrt.-vel szemben igény nem érvényesíthető, azokért a HOLD Alapkezelő Zrt. felelősséget nem vállal.