Miért erősödik így a forint? Miért örülnek a piaci szereplők ennyire az új magyar kormánynak?
A válasz egyszerű. A piacoknak nem szimpátiája, hanem várakozása van. Ez a várakozás pedig az, hogy Magyarország belátható időn belül belép ez euróövezetbe, és onnantól fogva nincs forint. Mivel a korábbi csatlakozások során a hazai deviza jellemzően stabil volt vagy felértékelődött a csatlakozás előtt, ezért ha elhisszük, hogy belépünk az euróövezetbe, akkor a forint mostantól euró.
Olyan euró, aminek nem 2% a kamata, hanem több, mint 6%.
Miért lesz a forintból euró Magyarországon?
Egyrészt van lakossági támogatottsága, másrészt van rá politika igény, harmadrészt van hozzá képesség.
Kezdjük a támogatottsággal. Jól ismert (többek között az eurobarométer felmérésekből), hogy Magyarországon az euró támogatottsága a legnagyobb a közép-kelet-európai országok között. Ez nyilván nem véletlen. Csehországban és Lengyelországban, ahol hosszú évek átlagában stabil volt a deviza, elégedettek az emberek a saját pénzzel, kicsit büszkék is rá. A hazai nézőpont inkább az, hogy állandóan gyengül és inflációt okoz: kifosztanak vele. Ezért szeretné a lakosság valami stabilabbra cserélni. A magyar gazdaságpolitika visszaélt a saját devizából adódó lehetőségekkel, állandóan leértékelte, és ennek következménye, hogy a magyarok egyre kevésbé kérnek belőle, ezt láthatjuk a következő grafikonon:
Másrészt Magyarország EU-ból való kisodródása után szükségessé vált megerősíteni az európai integrációba vetett hitet, ezért is tűzte a Tisza Párt zászlajára az euróbevezetést. Elég nehéz volt egyesíteni egy rendkívül heterogén koalíciót, de sikerült megtalálni a nemzeti minimumot, amiben a választók jelentős része hinni tudott: európaiság, jogállamiság, demokrácia, és korrupcióellenesség.
Az európaiság megerősítésének fontos mérföldköve az euróbevezetés, ezért van politikai szándék tehát erre.
Harmadrészt a rendkívül erős, bőven 2/3-os parlamenti felhatalmazás lehetővé is teszi, hogy az euró bevezetésre kerüljön. Erre sokan azt fogják mondani, hogy nehéz lesz teljesíteni a maastrichti, euróbevezetési kritériumokat, de egyrészt ez a saját gazdasági érdekünk is (alacsony infláció, kiegyensúlyozott költségvetés, stb.), másrészt a kritériumok nem olyan szigorúak és egzaktak, mint ahogy azt gyakran kommunikálják, több tényező esetén nem feltétlenül annak elérése, hanem a törekvés felé a fontos, és kellő szándék esetén van lehetőség a mérlegelésre, pl:
„if the debt-to-GDP ratio exceeds the 60% limit, the ratio shall at least be found to have „sufficiently diminished and must be approaching the reference value at a satisfactory pace” – azaz, az államadósságnak nem kell 60% alatt lennie a GDP arányában, de hihetően kell abba az irányba tartania. (Forrás)
Magyarországon tehát az euróbevezetésnek van támogatottsága, van rá politikai akarat, és be is lehet vezetni. Nem azonnal, de 5-7 éves időtávon belül igen. A piacok azonban megelőlegezik a bizalmat, egy 2031-es bevezetés esetén már valószínűleg 2028/29-re az eurós kamatszintek közelébe esne a magyar állampapírhozam, ami éves sok száz milliárd forintos megtakarítást jelentene a magyar államnak (azaz minden egyes adófizetőnek: nekünk!), és egyben azt is jelenti, hogy aki most vesz még magas (6% körüli) kamatszinttel hosszabb, 10-20 éves magyar forintos állampapírt, az nagyot nyerhet.
A fentiek okozzák a nagy tőkebeáramlást a magyar piacra, ami a forint és állampapírok felértékelődését okozza.
Kockázatok is vannak
Ezzel szemben áll két jelentős kockázat. Egyrészt a jelenlegi olajválság beláthatatlan, kedvezőtlen esetben óriási világpiaci olaj- és gázáremelkedést okozhat, ami nagyon súlyosan érintené Magyarország gazdaságát – akkor is, ha tovább jön az orosz olaj és gáz! A másik: a világban egyre elégedetlenebbek a kötvénybefektetők az államok folyamatos eladósodásával, és könnyen lehet, hogy valamikor fellázadnak. Ha mondjuk (nyilván extrém feltevés) 8% lesz a német állampapír hozama, és a magyar is oda tart, akkor hiába konvergálunk Európához, a magyar állampapírhozamok is emelkednek. Talán csak nem annyival, mint egyébként tennék.
Ez az oka nagyon zanzásítva a hazai piac kötvény- és pénzpiac szárnyalásának. Ha minden jól megy (nyilván erre semmiféle garancia nincs, de ez egy erős esély) akkor Bödőcs Tibort kifigurázva (már ha szabad ilyet tenni mondhatjuk:
Magyarok! Lesz eurótok. Az lesz ráírva:
rubelEURO.”
Forrás: Zsiday.hu
Zsiday Viktor több írását és szemléjét itt böngészheted a HOLDBLOG-on.