Zsiday Viktor: Szabad munkaerőtartalék nélkül nem érdemes gazdasági növekedésre várni

Ez csak egy politikai üzenet – mondta Zsiday Viktor a Partizán vendégeként arról, hogy a kormányzat az elmúlt évek korai költségvetéseivel szemben az amerikai elnökválasztás utánra halasztja a jövő évi büdzsé elfogadását. „2013 és 2020 közt, amikor a magyar gazdaság fellendülőben volt, még lehetett előre tervezni. Mára viszont a korán elfogadott költségvetéseknek nincs sok köze a valós számokhoz, semmi értelme foglalkozni vele.”

A HOLD-nál elérhető Citadella Alap portfóliókezelője Jaksity Györggyel, a Concorde Értékpapír Zrt. alapítójával volt az online csatorna vendége, és főleg a költségvetési helyzetről beszélt. Általánosságban leszögezte, hogy a jó gazdaságpolitika konjunktúraidőszakban tartalékokat képez, amit recesszió idején gazdaságélénkítésre használ.

„De a kormányzat több évnyi fellendülés alatt sem képzett tartalékot, inkább nyomta a gázt lefelé a lejtőn.”

Annak ellenére, hogy a költségvetés megbillent, Zsiday mégsem számít komolyabb kiigazításra, megszorításra a közelgő dupla választás előtt, mivel Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter mindenáron való növekedést ígért, ami ellentétes a költségvetési prudenciával.

És már csak a választói hangulat matt sem célszerű bármilyen komolyabb megszorítás. Az átlagos fogyasztó ugyanis Zsiday szerint sokkal jobban viseli, ha magas az infláció, mint azt, ha közvetlenül jövedelmet vonnak el tőle. Az inflációval kapcsolatban pedig megismételt a Kompországban mondottakat: szakmai konszenzus van abban, hogy láttuk az infláció alját, innen emelkedni fogunk.

„Az a kérdés, hogy kimozdulunk-e tartósan az alacsony inflációs környezetből. Ha 5-10 százalék környékére csúszik az árindex, onnan nehéz lesz visszafordítani.”

Az eddigi nyomott lakossági fogyasztás viszont felpattanhat az év második felében. Az elmúlt év érdemi, tíz százalék fölötti reálbér-emelkedése ellenére ugyanis egyelőre nem látjuk a fogyasztás bővülését, de valószínűleg csak azért nem, mert a lakosság elkezdte visszatölteni a korábban felélt megtakarításokat.

A portfóliókezelő szerint az elmúlt tíz évben a gazdasági növekedés egyik alapja az volt, hogy rengeteg embert bevontak a munkaerőpiacra, am komoly siker. De a termelékenység évente csupán átlagosan 1 százalékkal nőtt az elmúlt évtizedben.

„Ma már nincs szabad munkaerőtartalék. Szóval hacsak nincs valamilyen strukturális átalakulás, akkor egy százaléknál nagyobb gazdasági növekedést nem igazán lehet belelátni a magyar gazdaságba.”

És ez már csak azért is gond, mert Zsiday Viktor szerint a termelékenység az alapja egy gazdaság hosszú távú növekedésének. Ennek számos összetevője van, mint a magas szintű oktatás, egészségügy, jogállam, kiszámíthatóság és a vállalkozásokat körülvevő állami környezet – a felsoroltakhoz olyan strukturális reformokra van szükség, amiknek legjobb esetben tíz év múlva van eredménye.

A teljes adás: