Zsiday Viktor: Vághat-e még kamatot az MNB?

Habár a piaci szereplők meg vannak róla győződve, hogy a kamatpálya továbbra is lefelé vezet Magyarországon, de számomra nagy kérdés, hogy egyáltalán vághat-e még kamatot az MNB, ha valóban el akarja érni a céljait.

A januári kereseti adatok* arra utalnak, hogy a munkaerőpiac szűkössége miatt bőven kétszámjegyű lesz idén a bérek növekedése, amiből viszont következik az is, hogy az inflációs nyomás belföldi komponense erős maradhat. Annak érdekében, hogy elkerüljük az infláció magasan ragadását, az importált inflációnak rendkívül alacsonynak, sőt, inkább negatívnak kellene lennie, ami azt jelenti, hogy a forint gyengülése ebből a szempontból nem megengedhető.

Talán még azt is kijelenthetjük, hogy nominálisan enyhén felértékelődő forintra lenne ehhez szükség. A probléma azonban az, hogy a magyar kormány kül- és gazdaságpolitikája miatt a hazai kockázati prémium magas, azaz mind a belföldi, mind a külföldi szereplők magas kamatszintet várnak el azért, hogy forint-eszközöket tartsanak. A kockázati prémiumot nem tudja befolyásolni a jegybank, az számára adottság (illetve valójában saját hitelessége növelésével hosszabb távon azért tudja csökkenteni, de ez nem könnyű).

Mit tud tenni tehát?

Ha elszánt az infláció csökkentése és alacsonyan tartása mellett, akkor olyan kamatszintet tart fenn, ami stabilizálja a forint árfolyamát, vagy enyhén erősíti azt. Egyébként önmagában kérdéses az is, hogy ilyen erős bérdinamika mellett egyáltalán elérhető-e az inflációs cél. Szerintem nem, de legyünk optimisták!

A kockázati prémiumot, illetve az elvárt hozamot nem tudjuk közvetlenül megfigyelni, de az elmúlt hónapok árfolyammozgása alapján úgy tűnik, hogy a jelenlegi piacon beárazott forward kamatok nem elégségesek e célnak a megvalósítására. Valószínűnek tűnik, hogy a jelenlegi nemzetközi piaci környezetben (és ne feledjük, hogy a tőkepiaci hangulat most kifejezetten nyugodt, jónak mondható) is legalább 7-8 százalékos hozamot várnak el a forinteszközöktől a befektetők, ami nincs messze a jelenlegi 8,25 százalékos alapkamattól.

Amennyiben a jegybank tovább csökkenti a kamatszintet (bármennyire is ezt várja el tőle a kormányzat, és annak különböző csatolmányai), akkor azt kockáztatja, hogy a forint tovább gyengül, az importált infláció erősödik, ami a magas hazai bérdinamika mellett valószínűsíti, hogy az infláció a vártnál magasabb szinten ragad be (5-10 százalék között).

A jegybank mindezek fényében válaszút előtt áll, és nem biztos, hogy nagyon nagy tere van a kamatok további csökkentésének.

*2024 januárban az előző évhez képest az átlagkereset 14,6 százalékkal nőtt, a medián 16,9 százalékkal nőtt, ami nagyon erős bérdinamika, s habár ez a következő hónapokban csökkenhet, elég valószínű, hogy 10 százalék felett marad még így is. (KSH)

www.zsiday.hu