Kockázat = hozam?
A befektetések világában a kockázat és a hozam egymástól elválaszthatatlan fogalom. Jellemzően növekvő hozamot, növekvő kockázatért cserébe kapunk.
AZ ÉREM KÉT OLDALA
Befektetéseink célja a hozamunk maximalizálása, minél kisebb kockázattal.
HOZAM
A befektetésekből származó nyereség
KOCKÁZAT
Nemcsak azt jelöli, hogy mennyit veszíthetünk, hanem azt is, átmenetileg mekkora veszteséget kell elviselnünk.
KOCKÁZATOK
KOCKÁZATOK KEZELÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI
Tudta?
Nem elegendő azt megnézni mekkora hozamot értünk el, az is fontos mekkora kockázat mellett sikerült azt realizálni!
A Sharpe-ráta megmutatja egységnyi kockázatra/szórásra vetített (kockázatmentes hozam feletti többlet) hozamot. Minél nagyobb ez a szám, annál jobb a hozam/kockázat aránya.
SZÁMOLJUNK EGY KICSIT!
Értékpapírt vásárolunk különböző kockázati szint szerint.
Nézzük meg, mivel mennyit kereshetünk!
Rövid lejáratú állampapír
Hosszú lejáratú államkötvény
Vállalati kötvény
Részvény
Rövid lejáratú állampapír
Hosszú lejáratú államkötvény
Vállalati kötvény
Részvény
TOVÁBBI RÉSZLETEK
TOVÁBBI RÉSZLETEK
A befektetések világában alapvetően két tényező között kell egyensúlyt találnunk, ezek pedig a hozam és a vállalt kockázat. A két fogalom elválaszthatatlan, mivel a kockázat egy nem kívánatos tényező, azt a potenciális hozam növelésével kompenzálja számunkra a piac. Így a magasabb hozamhoz leggyakrabban magasabb kockázatvállaláson keresztül vezet az út.
Hozam alatt a befektetéseinkkel elért eredményt, míg kockázat alatt az árfolyam volatilitását és befektetés teljesítménye körüli bizonytalanságot értjük. Míg előbbit mindig az aktuális piaci ár és befektetett megtakarításunk hányadosaként könnyen ki tudjuk számolni, a kockázatok számolására egy fokkal kifinomultabb eszközökre van szükségünk.
A kockázat, illetve volatilitás mérésére felhasználhatjuk a statisztikából ismert szórás fogalmát. Ez alatt alapvetően az árfolyam historikus átlagok körüli ingadozását értjük százalékban kifejezve. A klasszikus szórás kiszámításán túl léteznek más, a volatilitás meghatározására alkalmas módszerek. Az egyik ilyen módszer az úgynevezett béta mutató. A béta mutató a piac és egy adott eszköz relatív árfolyammozgásáról ad nekünk információt, nevét a statisztikai béta együtthatóról kapta. A béta mutató az írja le, hogy az adott piac 1 százalékpontos mozgására hány százalékpontos változással reagál az adott eszköz árfolyama. Az egynél nagyobb szám a piacinál magasabb, az egynél kisebb szám pedig a piacinál alacsonyabb volatilitásra (kockázatra) utal. Bétánk lehet negatív is, ilyenkor a piaci 1 százalékpontos mozgását ellenkező irányú árfolyammozgással reagálja le adott eszközünk.
Természetesen célunk mindig az egy egységnyi kockázatért cserébe minél magasabb hozamot elérni. Ebben lehet segítségünkre az úgynevezett Sharpe ráta. A mutató a kockázatmentes hozamon felül elért hozamot osztja el az adott portfólió volatilitásával. Egyszerűbben megfogalmazva, a Sharpe mutató azt mutatja meg nekünk, hogy egy százaléknyi volatilitásért és bizonytalanságért cserébe hány százaléknyi extra hozamot nyerünk.
A kockázatoknak számtalan forrásuk lehet. Származhatnak deviza kitettségből, amikor más ország devizájában denominált értékpapírt vásárolunk, csődkockázatból ha egy vállalat vagy ország fizetésképtelenné válik, kamatkockázatokból, amennyiben az elvárt hozam függvényében értékpapírunk értéke korrigál, vagy részvényárfolyam-kockázatból, amit egy adott cég előre nem látható üzleti teljesítménye vagy épp a befektetők kockázati étvágya generál.
A kockázatok mérséklésére több módszer is rendelkezésünkre áll. Köthetünk fedezeti ügyleteket, amelyek bizonyos árfolyamszintek elérése mellett - például egy piaci korrekció esetén - kifizetéseket garantálnak. Felállíthatunk magunknak kockázati limiteket, például olyan megbízásokkal, amelyek likvidálják pozíciónkat, ha annak árfolyama egy bizonyos szint alá csökken. Végül klasszikus módon diverzifikálhatjuk portfóliónkat. A fent leírt negatív bétájú eszközök esetén befektetésünk egy része akkor is képes hozamot generálni, ha egy másik pozíciónk átmenetileg gyengébb teljesítményt nyújt.
Míg kockázatos eszközök mellett egy pár százalékpontos, biztos hozamra tehetünk szert, addig kockázatosabb, volatilis eszközár mellett a kockázati prémiumot is megkereshetjük hosszabb távon. Például, a részvénypiacokon nem ritkák a 10 százalék körüli korrekciók még gazdasági fellendülés során is, az S&P 500 részvénykosárral mégis körülbelül éves 12 százalékos hozamot lehetett elérni ez elmúlt 10 évben.
Ez is érdekelheti: