Kötvény

Kölcsönadok egy cégnek/országnak, ami ígéretet tesz, hogy visszafizeti ezt.

ÉRTÉKPAPÍROK TÍPUSAI

KÖTVÉNY

Hitelviszonyt testesít meg

RÉSZVÉNY

Tulajdonosi viszonyt testesít meg

MIÉRT JÓ A KIBOCSÁTÓNAK?

A kibocsátó pénzhez jut.

MIÉRT JÓ A
BEFEKTETŐNEK?

Alacsony kockázattal jut hozamhoz. *

* Napjainkban már egyre jellemzőbbek a negatív kamatok

SZÁMOLJUNK EGY KICSIT!


A kötvények alapvetően alacsony kockázatú értékpapírok.

Adott időtávon a hozamuk kiszámítható, fix.

Azonban érdemes megvizsgálni, hogy milyen esetben lehetnek veszteségesek.

Nézzük meg egy példán keresztül, mit is jelent ez a gyakorlatban!

Tegyük fel, hogy 2020-ban vettünk egy 2027-ben lejáró 2% éves kamatot fizető papírt 100 Ft névértékben

Lejárat

éves kamat

ár

Kifizetései a következő módon alakulnak:

Az állam egy új, 10% éves kamatot fizető papírt dob a piacra 2027-es lejárattal

Lejárat

éves kamat

ár

Kifizetései a következő módon alakulnak:

Könnyű belátni, hogy 2022-ben 100Ft-ért biztosan nem fogjuk tudni eladni a 2%-os kamatozó papírunkat, miközben a vevőknek egy 10%-os kamatozású papír jelenti az alternatívát.

Tanulság

A hozamok emelkedtek, a meglévő papírunk ára ezért csökkent. Ilyenkor már nem érdemes kiszállni a 2%-os papírból és átmenni a 10%-osba, mert a jelentősen lecsökkent eladási ár miatt pontosan ugyanakkora hozamot érünk el a tartással, mint a váltással.

Két dolog egyszerre lehet igaz:

Az általunk tartott papír ára a piacon jelentősen lecsökkent, de ha lejáratig tartjuk a papírt, nominális veszteség nem ér minket.

TOVÁBBI RÉSZLETEK

TOVÁBBI RÉSZLETEK

Kötvénynek olyan hitelviszonyt megtestesítő pénzügyi instrumentumokat hívunk, melyek előre meghatározott kifizetések sorozatából állnak. A kibocsátó tipikusan állam, állami szerv, vagy vállalkozás. A kötvényt kibocsátó effektíve hitelt vesz fel a kötvényt megvásárló befektetőktől, melynek ütemezését és a felhasználás kondícióit a kötvény prospektusa rögzíti. A legfontosabb részletek a befektető számára az esedékességek, azaz a kamat és tőketartozás törlesztésének ütemezése, valamint a kamatláb változó vagy fix természete és mértéke. A kötvények a részvényekkel szemben így tartozást, nem pedig tulajdonosi testesítenek meg.

A kötvénykibocsátás által a tőkepiaci szereplő könnyebben juthat nagyobb összegű kölcsönhöz, hiszen a befektetők széles rétegét elérheti; valamint a hitelt nyújtó befektető is jól jár, hiszen a kötvény névértékétől függően a tartozás csupán portfóliójának kisebb hányadát teszi ki, így befektetőnk képes eldiverzifikálni a hitelezésből adódó nem fizetési kockázatot.

Kötvényvásárlás esetén érdemes többek között figyelembe venni az adott kibocsátó meglévő hiteleit, azok ütemezését, működési eredményét, készpénztermelő képességét, valamint a kötvény “szenioritását”. Utóbbi kifejezés alatt azt értjük, hogy felszámolás esetén hányadikként kerülnek kifizetésre a kötvényesek. A fedezettel bíró kötvények a fedezet értékéből elsőként, más eszközökből az elsők között kerülnek kifizetésre. A junior kötvénytulajdonosok általában a hitelezők, beszállítók, és szenior kötvényesek után, de még a tulajdonosok előtt kerülnek kifizetésre, feltéve, hogy maradt még mit kifizetni. Az egyes államok és vállalatok kockázatáról olyan hitelminősítők adnak pontosabb besorolást, mint az amerikai Standard & Poor’s vagy Moody’s.

A kötvénykibocsátásból fakadó hitelezés feltételei a kibocsátást megelőzően kerülnek rögzítésre és a kibocsátáskor lépnek életbe. A feltételek közül a legfontosabbak a kötvénykibocsátás összmérete, a kötvények névértéke, a kamat illetve kupon típusa (változó vagy fix), a törlesztés ütemezése, valamint a kötvény végső lejárata és visszafizetési határideje.

Fix kifizetésekkel rendelkező értékpapír esetén meg kell különböztetnünk kamatot, hozamot, valamint kupont. Utóbbiról fentebb már esett szó, a kupon a névértékre számított kamat mértéke, melynek összege minden esedékességkor fix összegű. Ez a fix összegű kifizetés nem változik a futamidő alatt, így változó kamatkörnyezetben a kötvény árának kell korrigálnia. A kötvény hozamának és a kamatkörnyezet közötti kapcsolatának bemutatása örökjáradékon keresztül a legegyszerűbb. Az örökjáradék egy olyan speciális kötvény, melynek nincs végső lejárata, az azt kibocsátó szervezet évente fizet egy fix kupon összeget a befektetőnek. Tegyük fel, hogy az  állam kibocsát 10 százalékos örökjáradékot 100.000 forint névértéken. Ez éves 10.000 forint kifizetésnek felel meg az idők végezetéig. A kibocsátást követően a Nemzeti Bank kamatcsökkentésbe kezd, melynek hatására csökkenek a hozamok. Így az örökjáradékunk már csak 5% hozammal forog. Miután a kifizetések továbbra is változatlanul évi 10.000 forintban vannak meghatározva, az 5 százalékot úgy éri el a hozam, hogy az örökjáradék ára 100.000 forintól felmegy 200.000 forintra.

A kötvénybefektetések kiváló eszközök lehetnek tőkefelhalmozásra, és a kamatos kamat nyújtotta lehetőség kihasználására. Amennyiben képesek vagyunk rendszeresen megtakarítani 100.000 forintot, és ezt 5 százalékos kamat mellett öt évig rendszeresen félretesszük, úgy az 5. év végén már 6.880.000 forintunk lesz. A kamatkifizetések az idő előrehaladtával fokozatosan nőnek, mivel egy későbbi évben nem csak a sorozatos megtakarítások, de a korábbi években kapott kamatot is befektethetjük, arra is további kamatot kaphatunk.