Az alanyi adómentesség esetén vállalkozás az értékesítései után nem számít fel ÁFA-t (általános forgalmi adót) és ezzel összhangban költségei után nem jogosult áfa visszaigénylésre sem, így a vállalkozásnak ÁFA bevallást nem kell készítenie.
A fogalmat gyakorta szokták összemosni a KATA (kisadózó vállalkozások tételes adója) fogalmával, azonban a két fogalom között lehetnek eltérések. Az alanyi adómentességet az ÁFA szabályok határozzák meg, a felső határáról 2019. január 1-től az Áfa tv. 188. § (2) bekezdése rendelkezik.
Alanyi adómentesség 2023
Az alanyi adómentesség a 2023-as évben 12 millió forintos felső határban van megállapítva. Az alanyi adómentesség felső határát a nettó értékesítés összege alapján kell kiszámítani – azaz forgalmi adóktól mentes alapon – és nem pénzforgalmi szemléletben kell értelmezni. Utóbbi kifejezés alatt azt értjük, hogy az alanyi adómentesség értékhatárának számításakor az a kiállított számla is beleszámít a vállalkozás forgalmába, amelyet a vevő még nem egyenlített ki – azaz könyvelési szempontból csak vevőkövetelésnek számít.
Alanyi adómentesség abban az esetben választható, amennyiben
- a vállalkozás nettó bevétele nem haladta meg a felső határt a tárgyévet megelőző pénzügyi évben,
- a vállalkozás nettó árbevétele ésszerűen, várhatóan, illetőleg ténylegesen nem haladja meg a felső határt a tárgyévben.
Újonnan indult vállalkozások esetében a második pont a mérvadó. Ha vállalkozásunk év közben indul, úgy a felső értékhatárt időarányosítani kell. Például, ha július elsején indítjuk el vállalkozásunkat, úgy az indulás évében a felső értékhatár nettó 6 millió forintra módosul.
Mi történik, ha átléptük az alanyi adómentesség felső határát?
Amennyiben év közben a vállalkozás forgalma átlépi a felső értékhatárt, úgy a vállalkozás már az áfa hatálya alá fog esni, ilyenkor a vállalkozás köteles áttérni az ÁFA-s számlázásra, és az alanyi adómentesség megszűnésétől számított 15 napon belül be kell jelentkezni az adóhatósághoz. Ez után tehát az ÁFA bevallást is el kell készítenie a vállalatnak. A megszűnést követő két évben nem választhatja a vállalkozás az alanyi adómentességet. A harmadik évtől a fenti két feltétel teljesülése mellett lehet a vállalkozás újra alanyi adómentes.
Mikor éri meg?
Az első lényeges különbség az alanyi adómentesség választásakor, hogy a vevőink felé ÁFA nélkül számlázunk. Ez leginkább akkor jelenthet számunkra előnyt, amennyiben végső fogyasztónak adunk el. Hiszen, ha más vállalkozásnak számlázunk, akkor amaz amúgy is vissza tudná igényelni az általunk kiszámlázott majd befizetett ÁFA összegét.
Másodjára, miután a felhasznált anyagok vagy szolgáltatások után mi magunk sem tudjuk visszaigényelni a nekünk kiszámlázott ÁFA-t, így akkor éri meg igazán, ha vállalkozásunk minimális költséggel és magas árréssel dolgozik. Ilyen vállalkozások lehetnek például a tervező irodák, tanácsadók, gyógytornászok vagy ügyvédi praxisok.
Végezetül, az alanyi adómentesség semmilyen módon nem jelenti a teljes adómentességet. Kisvállalkozóként alternatív adózási formák állnak rendelkezésünkre. Az egyik és egyben jelenleg legnépszerűbb adózási forma az úgynevezett KATA (Kisadózó vállalkozások tételes adója), ahol a 2020 júliusában elfogadott 2021. költségvetési jogszabályokkal összhangban egy megrendelőtől származó éves 3 millió forintos forgalomig havi 50 vagy 75 ezer forintos egyszeri tételes adót kell fizetnünk, míg a 3 millió forint feletti részre a befolyó összeg 40 százalékát. Közel nullás költséggel számolva az új szabályoknak megfelelően csupán egy szűk sávban, körülbelül 2 és 5 millió forintos forgalom mellett éri meg a KATA adózás.
Milyen további lehetősége van az egyéni vállalkozóknak a kedvezményes adózásra? Olvassa el az átalányadózásrós szóló cikkünket is!