Az alapkamat, pontosabban jegybanki alapkamat egy adott ország irányadó kamata.
A jegybank ezzel az eszközzel tudja az ország monetáris rendszerét és gazdaságát szabályozni. Értéke a központi bank által a kereskedelmi bankok számára nyújtott hitel kamatlábát határozza meg, ebből fakadóan a nagysága közvetlenül befolyásolhatja a teljes pénzügyi rendszert. Mértékéről monetáris politikai döntéshozatala során a jegybank dönt. Hatása leginkább az infláció csökkentése, vagy növelése esetén jelentős.
Hatása a gazdaságra
A központi bank az alapkamat pénzügyi befolyását az ország gazdasági stabilizálására, szabályozására használja. A kereskedelmi bankok tartalékolási kötelezettségük révén bizonyos mennyiségű pénzösszeget mindig a központi banknál kell, hogy tároljanak. Így az alapkamat mértéke közvetetten hat a gazdasági folyamatokra. Döntően befolyásolja a kereskedelmi bankok pénzügyi helyzetét, amely meghatározza a kereskedelmi bankok fogyasztók számára nyújtott hiteleinek kamatlábát is. A kereskedelmi bankok kamatlába pedig nagyban befolyásolja a gazdasági szereplők viselkedését, a megtakarítások, befektetések és a fogyasztás mértékét. A monetáris politika fő célja az árstabilitás biztosítása (duális mandátum esetén a maximális foglalkoztatottság elérése mellett).
Alapkamat meghatározása
A jegybank a gazdaság adott helyzetének elemzését követően dönt a mértékéről. A döntés szerves részét képzi, hogy az elemzők milyen várakozásokkal rendelkeznek a jövőt illetően. Ha relatíve magas inflációval számolnak magasabb lesz az értéke, hogy lecsökkentsék a gazdasági növekedés ütemét és a fogyasztói árak emelkedését. Abban az esetben, mikor az árak egyre alacsonyabbak, akkor az alapkamatot is csökkenteni lehet, hiszen ekkor több pénz kerül forgalomba, ez pedig a pénzmozgásra serkentően hat.