Alapkezelői díj

Az alapkezelői díj a befektetési alap- vagy portfóliókezelő számára fizetett költség, amely a befektetett vagyon kezeléséért jár. Ez a díj fedezi az alap működtetésével, elemzéssel, kereskedéssel és adminisztrációval kapcsolatos költségeket, és ez adja az alapkezelő nyereségét is.

Az alapkezelői díjak típusai

Az alapkezelői díjak két típusra oszthatók: az egyik az alap kezelési díja, a másik a teljesítmény alapú díjazás. 

Kezelési díj

kezelési díj a kezelt vagyon után éves szinten felszámított díj, amelyet a kezelt vagyon százalékában határoznak meg, így az független attól, hogy az adott alap hogyan teljesített az adott évben. Mértéke változó, a passzív alapok, mint az indexkövető ETF-ek esetén alacsonyabb, akár 0,1%. Az aktívan kezelt alapok esetén magasabb, 0,5%-2% között mozog.  

Példa a kezelési díjra: Ha egy alap egymilliárd forintot kezel, és a díj 1%, akkor az alapkezelő 10 millió forintot von le évente, teljesítménytől és a gazdasági környezettől függetlenül. 

A HOLD Alapkezelő esetében a kezelési díj a Fix díj (az Online vagyonkezelés során alkalmazott befektetési alapokat terhelő valamennyi díj, a sikerdíj kivételével (alapkezelési díj, letétkezelési díj, felügyeleti díj, banki különadó, a befektetések tranzakciós költsége, könyvvizsgálói díj, könyvelési díj stb.), amely az ügyfél portfóliójától függően átlagosan 1,8 százalék, maximum 2,25 százalék lehet. 

Teljesítmény alapú díjazás

teljesítmény alapú díjazás lényege, hogy az alapkezelő részesedik a befektetők számára elért hozamból. A díj realizálásához azonban a legtöbb esetben előre meghatározott kritériumoknak kell megfelelnie.  

Ilyen feltétel lehet a high-water mark, ami a portfólió valaha elért legmagasabb értékét jelenti.  

Példa a high watermark kritérium használatára: A portfólió elérte a 100 000 dolláros értéket. Ez lesz a HWM. Ha a következő évben az értéke 90 000 dollárra esik , majd a rákövetkező évben 110 000 dollárra emelkedik, a teljesítménydíjat csak a 100 000 dollár feletti 10 000 dolláros nyereség után kell megfizetni, ezzel elkerülve, hogy a befektető ne fizessen díjat a korábbi veszteség ledolgozásáért, hanem csak a tényleges új csúcson realizált hozam után jutalmazza az alapkezelőt. 

Egy másik kritérium lehet a küszöbhozam, amely előre megszabja, hogy az alapkezelő csak bizonyos százalékú hozam elérése után kapja meg a sikerdíjat (performance fee), ha képes felülteljesíteni egy előre meghatározott százalékot vagy indexet.  

Példa a hozamküszöb alkalmazására: Ha a hozamküszöb évi 5%, az alapkezelő csak az 5% feletti hozam után jogosult a teljesítménydíjra. Ha az alap 8%-os hozamot ér el, a teljesítménydíjat a 3% hozam után kell megfizetni. 

A HOLD Alapkezelőnél ez utóbbi megoldást alkalmazzuk, a teljesítmény alapú Sikerdíj a Küszöbhozam feletti hozam (azaz többlethozam) 20 százaléka. A küszöbhozam minden évben a Magyar Nemzeti Bankkal együttműködve kerül kialakításra. Az aktuális küszöbhozamokról az előzetes költség- és díjkimutatásban tájékozódhatnak.  

Fontos, hogy a HOLD Alapkezelőnél nincsenek rejtett díjak vagy költségek, az ügyfelek mindig a díjak és költségek levonása utáni összegről értesül. 

A díjstruktúrák kombinációja és a kockázatok 

Sokszor ez a kétfajta kezelési díj együtt jelenik meg a befektetési alapok költségeinél. Gyakori eset a 2%+20%-os díjazás. Ebben az esetben 2% lesz az alapkezelői díj, azaz a fix költség, és 20% a teljesítményalapú díjazás, azaz a sikerdíj, amely az előre definiált kritériumok esetén kerül kiszámlázásra.  

A befektetési alapoknak minden esetben transzparensen és átláthatóan kell közölni a díj struktúrákat. Legegyszerűbben a teljes költség mutató (TER) segítségével tudjuk eldönteni, melyik alap költségstruktúrája lesz számunkra a legkedvezőbb. A döntéshozatalnál érdemes észben tartani, hogy mindkét díjstruktúra hordozhat kockázatot: a magas fix költség alacsony hozamok esetén akár csökkentheti is a befektetett tőke összegét, míg a magas teljesítmény díj túlzott kockázatvállalásra ösztönözheti az alapkezelőt. 

A díj mellett milyen tulajdonságok mentén különböztethetők meg a vagyonkezelési szolgáltatások? Olvassa el a témában készült cikkünket is!