Az államadósság a kormányzati szektor múltban felhalmozott tartozásainak, számviteli kötelezettségeinek összessége egy adott országban.
Mértékét általában nem konkrét összegben, hanem a bruttó hazai termék (GDP) arányában, százalékban fejezik ki. A külső adósság az országon kívüli hitelezőkkel szemben fennálló tartozást jelenti. A belső adósság pedig a kormány kötelezettségeit mutatja meg a hazai hitelezőkkel szemben.
Államadósság tartalma
Az államadósság olyan pénzügyi kötelezettségekből áll, amelyek a jövőben kamat-, vagy tőkefizetési kötelezettséget állítanak az állam felé. Az adósság lehet többek között készpénz, mások által elhelyezett betét, adósságot kifejező értékpapír, hitel, fizetési kötelezettséget előíró biztosítás, garancia, és egyéb fizetendő számlák. Értéke különböző lehet az értékelés módja szerint (a piaci érték, a könyv szerinti érték és a névérték eltérő lehet). A mutató értékét bruttó módon számítják, tehát a kormányzati szektor követeléseit nem veszik figyelembe.
Államadósság kezelése
Az adósság-kezelés feladata, hogy minimális költségek és reális kockázatok vállalása mellett hosszú távon és folyamatosan biztosítsa a költségvetés finanszírozási igényét. Ezáltal ideális esetben a lehető leghatékonyabb költség-kockázat aránnyal rendelkező adósságszerkezet valósulhat meg, minimalizálva a finanszírozási kockázatot, az árfolyamkockázatot és a partnerkockázatot.
Gazdasági hatása
Általánosan elmondható, hogy az államadósság túl magas szintje negatív irányban befolyásolja az ország gazdaságát, az állami és a privát szektorban egyaránt. Az egyik legjelentősebb hatás, hogy az állam adósságait sokszor adókból kell, hogy finanszírozza. Az adóemeléssel az állam hátrányosan érinti a gazdasági szereplőket. Az állam adósságának növekedése hatására nőhet a kamatlábak nagysága is, amely a beruházások visszaeséséhez vezethet.