Az államcsőd az állam teljes vagy részleges fizetésképtelenségét jelenti.
Államcsőd kialakulása
Általában egy hosszabb folyamat eredményeképp alakul ki. Egyik leggyakoribb kiváltó oka az adósságállomány megnövekedése és a belföldi valuta váratlan átértékelődése (rendszerint értékvesztése). Ennek oka lehet a nem megfelelő monetáris és fiskális politika, vagy egyéb külső befolyásoló tényező (például háború).
A kezdeti probléma általában az állam deficites éves költségvetése, azaz mikor az állam kiadásai jelentősen magasabbak a bevételeinél. Ennek ellensúlyozása céljából az állam a hiányt hitelből finanszírozza állampapírokon keresztül. Az államadósság folyamatos emelkedésével egyre jobban csökken a visszafizethetősége, amely hosszú távon (egyéb külső tényezők hatása mellett) akár államcsődhöz is vezethet.
Mekkora az államcsőd esélye az egyes államok esetében? Olvassa el a hitelminősítésről szóló cikkünket is, melyből kiderül, hogyan csoportosítják az országokat ezen kockázat szerint!
Államcsőd hatása
Államcsőd esetén nőhet az inflációs ráta és a munkanélküliség. A lakosság életszínvonala ezáltal csökken, ami a feketegazdaság előtöréséhez és a közbiztonság romlásához vezethet. A csőd okozta recesszióból való kilábalás elősegítésére megszorító intézkedések sorozatára és esetleges gazdasági és pénzügyi átalakításra is szükség lehet. Emellett az állapot természetes velejárója a politikai élet instabillá válása.
Példa az államcsődre: Görögország gazdasági válsága
Görögország gazdasága többször került történelme során államcsőd szélére, amelyre az elmúlt évtizedben is volt példa. A globális gazdasági válság, az eurozóna gyengeségei és Görögország gazdaságpolitikai hibáinak köszönhetően veszélyhelyzet alakult ki. Ilyen esetekben a válságban lévő ország külső források bevonására szorulhat. Görögország 2010-ben 240 milliárd eurós mentőcsomagot kapott az Európai Bizottság, az IMF és az Európai Központi Bank képviselői, azaz a trojka részéről. A mentőcsomag feltételeihez történő igazodás (például fizetések és nyugdíj csökkentése) következtében felborult a politikai stabilitás, növekedett a munkanélküliség és az adósság rendezése sikertelen volt.
A trojka új támogatási javaslatát a görögök népszavazás útján elutasították, majd egy harmadik, rosszabb feltételekkel rendelkező javaslat került elfogadásra. Görögország költségvetése 2016-ban többletet ért el, de az államadósság továbbra is nagy mértékű, az ország GDP-jének hozzávetőleg 180 százaléka maradt. Görögország esete jól szemlélteti, hogy egy államcsőd, vagy ahhoz közeli állapot milyen megszorításokat és gazdasági károkat vonhat maga után.