Az állampapír az állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelynek megvásárlásával a befektető kölcsönt nyújt az államnak előre meghatározott kamat és futamidő mellett. A tőke és kamat visszafizetését az állam garantálja, így ez az egyik legbiztonságosabb befektetés.
Az alacsony kockázata miatt nagy népszerűségnek örvend a befektetők körében, valamint értékesítése lehetővé teszi az állam számára, hogy finanszírozza a költségvetési hiányt, vagyis azokat a kiadásokat, amelyek meghaladják az adóbevételeket. Ezeket gyakran infrastrukturális és egyéb állami beruházások vagy az adósság refinanszírozására fordítja az állam.
Az állampapír története
Az állampapírok első formái az itáliai városállamokban, például Velencében és Genovában jelentek meg a 12–13. században. Velence olyan kötvényekhez hasonló kölcsönpapírokat bocsátott ki, amelyeket háborús kiadások finanszírozására használtak. Ezeket a kötvényeket gazdag kereskedők vásárolták meg, akik kamat ellenében kölcsönöztek az államnak.
A 16–17. században Hollandia vált az állampapír-piac úttörőjévé. Az 1602-ben alapított Holland Kelet-indiai Társaság részvényei és kötvényei az első modern értékpapírok közé tartoztak, és az állam is elkezdett kötvényeket kibocsátani. Az akkori holland államkötvények, hasonlóan a mai államkötvényekhez, alacsony kamatozásúak voltak, mivel az ország gazdasága stabil és megbízható volt.
Az első és második világháború idején az állampapírok kibocsátása robbanásszerűen megnőtt, mivel az államok hatalmas összegeket költöttek hadi kiadásokra. Az USA például „Liberty Bonds” néven bocsátott ki kötvényeket, amelyeket széles körben népszerűsítettek a lakosság számára.
Az állampapír Magyarországon
Magyarországon az állampapírok története a Habsburg Monarchia idején kezdődött. A Habsburgok időnként kötvényeket bocsátottak ki, de ezek főként Bécsben kerültek forgalomba, és nem kifejezetten érintették a magyar lakosságot. Az 1848-as forradalom idején jelent meg az első jelentős kísérlet magyar állampapírok kibocsátására. Kossuth Lajos, mint a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, „Kossuth-bankót” és kötvényeket bocsátott ki a szabadságharc finanszírozására. Ezek azonban nem voltak hagyományos állampapírok, inkább háborús szükségpénzek, és a forradalom bukása után elvesztették értéküket.
A kiegyezés után az Osztrák-Magyar Monarchia közös pénzügyi rendszert alakított ki. Magyarországon is megjelentek az állampapírok, amelyeket a Monarchia bocsátott ki, például a közös hadsereg és infrastruktúra finanszírozására. A magyar államkincstár is kibocsátott kötvényeket, főként vasútépítésekre és más beruházásokra. Ezeket a kötvényeket általában a bécsi és budapesti tőzsdéken értékesítették.
Az állampapírok típusai
Az állampapíroknak rengeteg fajtája és különböző konstrukciója elérhető a magyar piacon. Az alábbiakban néhány gyakori példát említünk, a pillanatnyilag forgalomban lévő állampapírokról az Állampapír.hu oldalon érdemes olvasni.
- Prémium Magyar Állampapír
Ez egy inflációkövető állampapír forma. A kamat az előző évi átlagos infláció kamatprémiummal növelt összegével egyezik meg, ezáltal magas inflációs gazdasági környezetben a különösen jövedelmező. - Diszkont Kincstárjegy
A Diszkont Kincstárjegy 3, 6 vagy 12 hónapos futamidőre vásárolható meg, és 10 ezer forintos címletekben bocsátják ki.
Ez az állampapír forma nem kínál kamatfizetést, a befektetők profitja a névérték és a vásárlási ár közötti különbségből adódik. A papír névérték alatt, úgynevezett diszkont áron szerezhető be, és az állam garantálja, hogy a futamidő végén a teljes névértéket kifizeti. A hozam annál nagyobb, minél kedvezőbb, alacsonyabb áron tud a befektető hozzájutni a kincstárjegyhez. - Kincstári Takarékjegy
A Kincstári Takarékjegy 1 vagy 2 éves futamidővel kapható, fix, lépcsős kamatozással. A futamidő alatt és azt követően is bármikor visszaváltható, de a lejárat után nem kamatozik tovább. Ha a futamidő előtt váltják vissza, az első 3 hónapban nem jár kamat, utána a kamat előre megadott módon, lépcsőzetesen nő. Korai visszaváltás esetén időarányos kamatot lehet kapni. - Magyar Államkötvény
A Magyar Államkötvény kifejezetten hosszú távú értékpapír, az Állam 3, 5, 7, 10, 15 és 20 éves papírokat bocsát ki. A papír különböző konstrukciói között lehet fix és változó kamatozásút is találni, kamatot pedig sorozattól függően félévente vagy évente fizet. - Zöld Magyar Államkötvény
Környezetbarát projektek finanszírozására szolgáló, hosszú lejáratú (általában 10–30 éves) kötvény, amelyet mind lakossági, mind intézményi befektetők vásárolhatnak. - Külföldi állampapírok
A külföldi állampapírok vásárlása vonzó lehetőség lehet. Stabil gazdaságú országok esetén (pl. Amerikai Egyesült Államok, Németország), ahol az államcsőd esélye minimális, alacsony kockázatú befektetést kínál, miközben devizadiverzifikációval véd a forintgyengülés ellen. Ezek a papírok szintén kiszámítható hozamot biztosítanak fix kamatozású kötvények esetén, és magas likviditást a globális piacokon való könnyű eladhatóság miatt, így stabil alapot képezhetnek, különösen volatilis piaci környezetben. Fontos azonban megemlíteni, hogy a külföldi pénznemben kibocsátott állampapírok komoly devizakockázatot is jelenthetnek.
Az állampapírok kockázatai
Az állampapírokat általában alacsony kockázatú befektetési eszközöknek tekintik, különösen stabil gazdaságú országokban, de még ezek esetében is léteznek bizonyos kockázatok.
Például, ha az infláció meghaladja az állampapírok kamatát, a fix kamatozású konstrukciók negatív reálhozamot nyújtanak. Ez azt jelenti, hogy a befektetett pénz vásárlóereje romlik.
Továbbá, ha új, magasabb kamatozású papírok jelennek meg a piacon, a befektetői tőke logikusan ezekbe áramlik, így a korábbi papírok árfolyama csökken a másodpiacon.
Bár az állampapírok közül sok likvid, azaz szabadon adható és vehető, de bizonyos típusok korai visszaváltása veszteséggel járhat, vagy nem is lehetséges. Ez korlátozhatja a befektetőt abban, hogy azonnal készpénzhez jusson.
A legrosszabb forgatókönyv szerint államcsőd következhet be. Noha az állampapírokat az állam garantálja, elméletileg fennáll annak a kockázata, hogy az nem képes visszafizetni adósságát. Ennek a lehetősége azonban rendkívül csekély.
Az állampapírok szerepe egy portfólióban
Az állampapírok jellemzően alacsony kockázatú befektetések, mivel azokat az állam bocsátja ki, amely fejlett országok esetén ritkán megy csődbe.
Így ezek a papírok alapvetően stabil, megbízható hozamot biztosítanak, amely hasznos egy jól kiegyensúlyozott befektetési portfólió számára, hiszen a részvénypiacokkal való alacsony korrelációján keresztül diverzifikációs hatásán keresztül mérsékelni képes a volatilis eszközökből származó kockázatot.
Ezenkívül a rövid lejáratú állampapírok (pl. diszkont kincstárjegyek) magas likviditást kínálnak, így segítenek megőrizni egy portfólió rugalmasságát.
A díj mellett milyen tulajdonságok mentén különböztethetők meg a vagyonkezelési szolgáltatások? Olvassa el a témában készült cikkünket is!