Az apport, más szóval tárgyi betét egy vállalkozás számára nyújtott nem pénzbeli hozzájárulás, amely a törzstőke összegébe beleszámít.
Érkezhet természetes személytől vagy társaságtól egyaránt. A támogatásért cserébe pedig az apportáló személyt a hozzájárulás értékével arányosan tulajdonosi jogok illetik meg. A hozzájárulás lehet tárgyi (például ingatlan, berendezés, gépjármű) vagy szellemi tőke, szakértelem, szabadalom, üzletrész vagy egyéb vagyonértékű jog is. A munkavégzés, egy munkavállaló vagy gazdasági tag személyes közreműködése nem számít apportnak. Apport nem csupán vállalat alapításakor, hanem a törzstőke emelésekor is biztosítható.
Apportnak számíthat például egy munkagép, amelyet az egyik tulajdonos a vállalkozás részére bocsájt az alapításkor. Ha például két tulajdonos van, akik fejenként 2.000.000 forintot adnak a vállalkozás kezdőtőkéjéhez és ezen felül az egyikük egy 1.000.000 értékű munkagépet is a vállalkozás részére bocsájt, akkor 40 és 60 százalék tulajdonjog jár nekik a megalapult vállalkozásban. A törzstőkét pedig ez után 4.000.000 forint és az apportnak számító, 1.000.000 forint értékű munkagép képzi.
Apport értékelése
A nem pénzbeli támogatások kizárólag akkor számíthatnak apportnak amennyiben vagyoni értékkel rendelkeznek és forgalomképesek. Az apport értékének megállapításához nem feltétlen szükséges könyvvizsgáló közreműködése (kivéve részvénytársaságok esetén). Meghatározásához a vállalat cégbíróságnál bejegyzett tagjainak közreműködése is elegendő.
Az apport értékének felülértékelése nem engedélyezett, de a tényleges értékénél alacsonyabb értéket be lehet jegyezni. Ennek oka a hitelezők és a tagok védelme, hiszen felülértékelés esetén az apportáló tulajdonosi jogainak aránya is helytelenül lesz meghatározva.
Mikor kell adót fizetni utána?
Az apport alapvetően áfaköteles, de bizonyos feltételek esetén nem szükséges utána adót fizetni. Ehhez az apportálónak belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak kell lennie, tehát magyar adószámmal kell rendelkeznie. Emellett kötelezettséget kell vállalnia, hogy az apportálás által szerzett jogai és kötelezettségei a szerzéstől kezdődően jogutódként őt illetik. Ez utóbbi azt jelenti, hogy amennyiben a későbbiekben adólevonásra nem jogosult tevékenységhez használja szerzett eszközeit és jogait, utólagos adófizetési kötelezettsége keletkezik. Ezt kiegészítő feltétel, hogy az apportálónak nem lehet az áfatörvényben szabályozott olyan jogállása, amely megakadályozná az előbbi adófizetési kikötések teljesítését.