Az általános szerződési feltételek (ÁSZF) több szerződés megkötése céljából kerülnek meghatározásra, egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül. Ezek azok a feltételek, amelyeket a vállalat előre meghatároz, anélkül, hogy a másik féllel egyedileg tárgyalna.
Megjelenése annak köszönhető, hogy a tömegtermelés révén szükségessé váltak a tömeges szerződéskötések. Egyedi tárgyalás esetén ezek rengeteg időt vennének igénybe, és sok adminisztrációs költséggel járnának. Ezen tranzakciós költségek csökkentésére hozták létre az ÁSZF-et, melynek segítségével a tömegesen lezajló egymáshoz nagyon hasonló tartalmú szerződéskötések megkötésének ideje lényegesen lerövidül.
ÁSZF létrejötte
Mivel a szerződés kidolgozásában csak az egyik fél vesz részt, a másik félnek nincs lehetősége a megállapodás tartalmának aktív befolyásolására, módosítására. A kialakítás ilyen módon a másik fél szerződési szabadságát korlátozza. Számára csak az elfogadás és az elutasítás lehetősége áll fent.
Az ÁSZF akkor válik a szerződés részévé, ha az alkalmazója biztosította, hogy a másik fél annak tartalmát a szerződéskötés előtt megismerje, és ezután beleegyezett annak elfogadásába. Egyes esetekben külön tájékoztatás is szükséges. Például akkor, ha az ÁSZF lényegesen eltér a jogszabálytól vagy a szokásos szerződési gyakorlatoktól. Emellett akkor is, ha az adott szerződés eltér a felek között korábban alkalmazott gyakorlattól.
Ha a felek között általános szerződési feltételek és egyedi feltételek is aláírásra kerültek, akkor jogvita esetén az egyedi feltételek az irányadóak. Ha két általános szerződési feltétel is vonatkozik ugyanarra a tranzakcióra, akkor összeegyeztethetőség esetén mindkettő irányadó. Ha két lényeges rendelkezés ellentétes, akkor a szerződés nem jön létre.
Mikor nem érvényesek a szerződési feltételek?
Az az általános szerződési feltétel, amely a szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a másik fél hátrányára állapít meg, tisztességtelennek minősül (Tisztességtelen általános szerződési feltételek, vagy röviden TSZF). A tisztességtelen feltételek B2C relációban, vagyis vállalat és magánszemélyek közötti egyesség esetén semmisnek minősíthetők. B2B vagyis vállalatok között végbemenő tranzakciók esetén pedig megtámadhatók, vagyis amennyiben a károsult vállalat nem lép fel ellenük, érvényesnek tekinthetők.