Az átalányadózás egy, az egyéni vállalkozók számára elérhető kedvező adózási forma.
A konstrukció lényege, hogy a bonyolult ellenőrizhetőség következtében a jogalkotó eltér az általános adóztatási szabályoktól, és csekélyebb mennyiségű adót szed be.
Átalányadózás szabályai
Mely kisvállalkozók számára érhető el?
Az átalányadózás lehetősége elérhető minden olyan egyéni vállalkozó számára, akinek az átalányadózást megelőző adóévi bevételei nem haladták meg az éves minimálbér tízszeresét (jelenleg 24 millió forintot) és tárgyévi bevételei sem fogják (várhatóan) meghaladni ezt az összeget. Kivételt képeznek a kiskereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozók, akik számára 120 millió forint bevételig alkalmazható ez az adózási forma.
Milyen mértékű adó megfizetésére kötelesek az átalányadózást választók?
Az adó alapja az egyéni vállalkozók bevételének bizonyos százaléka, mely százalék az átalányadózást választók tevékenységétől függően 60, 20 vagy 10 százalék.
- 60 százalék az adóalap például az informatikusok, oktatók és tervezők esetében
- 20 százalék az adóalap például közúti árufuvarozás, fényképészet, taxizás és építőipari szolgáltatások, fodrászat és szépségápolás, gépjárműjavítás és zöldterület-kezelés esetén
- 10 százalék az adóalap a kiskereskedelmi tevékenységet végzők esetén
Ez azt jelenti, hogy például, ha egy 10.000.000 forint bevétellel rendelkező informatikus az átalányadózást választja, akkor 10.000.000*0,6 = 6.000.000 forint lesz az adóalapja. Ez után az összeg után lesz köteles a jövedelemadó és a járulék (48,5%), valamint a HIPA megfizetésére.
Az adóalap ilyen módon történő meghatározása tehát a költségek pontos kiszámítását helyettesíti. A költségek mértékének számlákkal történő igazolására nincs is szükség.
Milyen egyéb kedvezményeket biztosít ez az adózási forma?
További kedvező feltétel, hogy egy úgynevezett mentesített jövedelemrész után a személyi jövedelemadó megfizetésére sincs szükség. A mentesített jövedelemrész az éves minimálbér felét el nem érő jövedelem, vagyis jelenleg a 60 százalékos adóalap esetén 2, a 20 százalékos adóalap esetén 6 és a 10 százalékos adóalap esetén 12 millió forint.
A mellékállású, nyugdíjas és egyetemista egyéni vállalkozó esetében a mentesített jövedelemrész járulék és szocho-mentességet is élvez. A főállású egyéni vállalkozónak azonban ezekben a bevételtartományokban is a minimum járulékfizetési szabályok alapján kell járulékot és SZOCHO-t fizetnie. Tehát a járulékot a minimálbér és garantált bérminimum hányadosa, a szociális hozzájárulási adót pedig ezek 112,5 százaléka után.
Mely egyéni vállalkozók számára érheti meg az átalányadózás?
- Az átalányt el nem érő költséggel működő egyéni vállalkozóknak
- Mellékállásban, egyetemistaként vagy nyugdíjasként dolgozó egyéni vállalkozóknak