Az átlaghoz való visszatérés (angolul: mean reversion) egy elmélet, miszerint a pénzügyi eszközök árai a rövid távú kilengések mellett hosszabb távon visszatérnek a hosszú távú átlaghoz.
Az egyensúlyi, átlagos ártól való eltérés esetében az elmélet szerint a befektetők kihasználhatják ezt az eltérést az árak hosszabb távú trendjének meghatározására, és ennek megfelelő pozíciót nyithatnak arra spekulálva, hogy az árfolyam visszatér a hosszú távú trendjéhez. Ennek megfelelően az árfolyam átlag feletti emelkedése esetén short, átlag feletti esése esetén pedig long pozíciót vesznek fel. Az átlaghoz való visszatérés elve nem csupán tőzsdén kereskedett stratégia, hanem alkalmazható más befektetési eszközök esetében is, például ingatlanoknál, de akár makroökonómiai mutatók, mint a GDP növekedés esetében is.
Átlaghoz való visszatérés előfordulása
Egy adott pénzügyi eszköz ára akár órákon, napokon belül, más esetekben csupán hónapok alatt mutat érdemi változást. Ennek megfelelően az egyensúlyi átlagtól való eltérés, majd az ehhez történő visszaesés is történhet többféle időintervallum alatt.
Az elméletet mind a technikai, mind a fundamentális elemzés során használják. A technikai elemzés általában olyan indikátorok segítségével veszi figyelembe az átlaghoz való visszatérést, mint a mozgóátlag. A mozgóátlag több fajtáját különböztetjük meg aszerint, hogy milyen időtávra határoz meg átlagos értékeket.
A fundamentális elemzésen belül ennél kevésbé kézzel fogható szerepe van a teóriának. Ebben az esetben például azáltal van jelen, hogy az piaci hangulat által fűtött, fundamentumokkal nem igazolható nagy árfolyambankilengéseket keresik a befektetők, mert úgy vélik, hogy az árfolyam visszatér a fundamentálisan igazolható értékhez.
A módszer veszélyei
A tőzsdei spekulációk során könnyen félresikerülhet egy-egy stratégia helytelenül felmért környezetben. Könnyen lehetnek statisztikai jelenségek, véletlen megfigyelések ok-okozati összefüggésként értelmezve. Emiatt gyakran előfordul, hogy a nem megfelelően felmért statisztikai összefüggésre építve veszteéges pozícióba kerülünk.
A módszer emellett múltbeli adatokra épít, amelyek változatlansága a jövőben nem garantált. Az átlagtól való eltérés egy részvény esetében jelenthet például a vállalat életében bekövetkezett fundamentális változást is. Előfordulhat, hogy a jelenleg kiugrónak számító érték a jövőben tartós marad.