BAMOSZ

A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége, vagy röviden BAMOSZ egy kettős céllal rendelkező szervezet. Egyrészt a hazai vagyonkezelői és alapkezelői szakma érdekképviseleti szerve. Másrészt hivatása a befektetők kényelmes és transzparens informálása.

A BAMOSZ oldalán naprakész információk érhetők el a tagszervezetek alapjaival kapcsolatban, emellett havi szinten hírlevélben tájékoztat az alapokat érintő tőkeáramlásokról. A szervezet csoportosítása mérvadó a hazai alapok esetén.

Tevékenysége

Kettős céllal alakult meg. Egyrészt a hazai alapkezelők és vagyonkezelők érdekképviseletei szerve. A mindenkori tagok felsorolásra kerülnek a weboldalukon. Másrészt céljuk a befektetők tájékoztatása a hazai alapkezelők által forgalmazott befektetési alapokkal kapcsolatban. Emiatt a nem szakmabelieknek is érdekes lehet a tevékenysége.

Weboldalán ezen felül lehetőségünk van naprakész információkat is kapni a hazai befektetési alapokról. Megismerhetjük azok múltbeli teljesítményét, hozamát és szórását, illetve össze is hasonlíthatjuk az egyes alapokat. Az árfolyamának alakulását megismerhetjük eredeti devizanemben, illetve – amennyiben szükséges – forintban átszámolva.

Lehetőség van továbbá a BAMOSZ kategóriáinak megfelelő csoportosítás alapján szűrni az alapokat. A csoportosítás alapját képezheti a befektetési politika, az alap fajtája, az alap típusa, – mely a lejáratot, illetve nyilvánosságát jelenti – jellemző kitettsége, földrajzi és devizakitettsége, illetve legújabban már az ESG besorolás is.

Továbbá, havi rendszerességgel készít hírlevelet, mely információkat szolgáltat az alapokat érintő tőkemozgásokról. Az alapokba történő tőke ki- vagy beáramlás fontos információval szolgálhat mind a kereskedőknek, mind a befektetőknek arról, hogy milyen trendek tapasztalhatóak a befektetési alapok piacán.

Befektetési alapok BAMOSZ szerinti kategorizálása

A magyar befektetési alapok piacán meghatározónak számít a BAMOSZ besorolása. A szervezet három besorolási szempontot alkalmaz. Egyrészt létezik az eszközösszetételen alapuló besorolás. Ezen besorolás elveit az alábbi ábra tartalmazza.

Forrás: BAMOSZ 2021

A második szempont az egyéb kitettség. Itt részvény és vegyes alapok esetén elsősorban földrajzi kitettséget kell érteni, míg pénzpiaci és kötvényalapok esetén elsősorban devizakitettséget. Devizakitettségnek a 70 százalékot meghaladó kitettséget értjük. Amennyiben nincs olyan deviza, mely ezt elérné, úgy az alap devizabesorolása egyéb. Földrajzi kitettség szempontjából hat csoport került meghatározásra:

  • hazai
  • Közép-Kelet-Európa
  • feltörekvő Európa
  • egyéb feltörekvő
  • fejlett
  • globális

A deviza és földrajzi kitettségen kívül egyéb jellemzők alapján is találunk kategóriákat, ez lehet például a tőkeáttétel megléte, vagy a szektorális kitettség.

A harmadik besorolási szempont a befektetés fenntarthatósági minősítését, angol betűszóval ESG minősítését jelzi. A BAMOSZ az uniós SFDR rendelet alapján két minősítést ad ki, a lazább besorolási kritériummal rendelkező ESD-minősített megjelölést, illetve a szigorúbb ESG-Impact minősítést. Fontos, hogy alapesetben egy vállalat nem rendelkezik semmilyen minősítéssel, így az alacsonyabb követelményű besorolás is már a fenntarthatóság felé történő elmozdulásként értelmezhető.