Bankközi piac

A bankközi piac a pénzpiac azon része, ahol a bankok más bankoknak adnak kölcsön vagy kereskednek egymással.

Mi a szerepe a bankközi piacnak?

A modern pénzügyi rendszerek részét képzi egy jól működő bankközi piac. Mikroszinten a likviditás hatékony allokációját segíti, míg makroszinten a pénzügyi integrációt erősíti, illetve a jegybanki transzmissziós mechanizmusok megfelelő működését támogatja. Segíti továbbá az ármechanizmusok működését, illetve információval látja el a piacot olyan pénzügyi referenciamutatókon keresztül, mint a BUBOR, LIBOR vagy az EONIA.

A bankközi piac főbb jellemzői

A bankközi piac egy részben szabályozott nemzetközi hálózat, amelynek résztvevői különféle pénzügyi intézmények. A piaci tranzakciók nagyobb része a bankok saját számláit érinti, de kisebb részben megjelennek rajta az ügyfelek (például exportáló vállalatok) megbízásai is. Az utóbbiak értéke elenyésző az előbbiekéhez képest, így nem rendelkeznek jelentős árbefolyásoló szereppel sem. A jól működő bankközi piacokat sok tranzakció, magas likviditás és a alacsony marzsok jellemzik.

A bankközi piac elsődleges szerepe a bankrendszerben tapasztalható likviditási egyensúlytalanságok kezelése. A likviditási felesleggel bíró bank kölcsönadja a likviditási szükséglettel rendelkező intézménynek a szükséges forrásokat. A célnak megfelelően gyakoriak a rövid futamidejű, éven belüli, akár egynapos lejáratú ügyletek. A bankközi pénzpiacokon három fő ügylettípust különböztethetünk meg. Beszélhetünk különféle devizák közötti csereügyletekről (FX-swapok), a bankközi fedezett vagy fedezetlen hitel és betétügyletekről, illetve a repóügyletekről.

A bankközi piac kialakulásának története

A Bretton Woods-i rendszer összeomlása után a legtöbb fejlett állam szabadon lebegtette valutájának árfolyamát és csak néha léptek közbe a jegybankok. Nem voltak központi árak, hanem azok a piac adottságainak megfelelően alakultak. A szabadpiac lehetőséget teremtett az egyensúlytalanságok hatékony és profitábilis enyhítésére. Kezdetben mindez egy telefonos rendszert jelentett, később azonban minőségi változást hozott a számítógépes rendszerek megjelenése. Az új rendszerek, mint a Reuters vagy a Bloomberg által kiépített hálózatok és terminálok tették lehetővé a több milliárd dolláros kereskedelmi ügyleteket is a bankok számára, amelyeknek köszönhető, hogy ma ezen bankközi piacok jól működnek és fontos információk kinyerését is lehetővé teszik.

Pénzügyi referenciamutatók

A bankközi piacon kialakult átlagos árak fontos piaci relevanciával bírhatnak. A bankközi piacon meglévő hitelkamatok tükrözik a bankok likviditási, illetve kamatvárakozásait. Ezen információk kimutatására szoktak létrehozni pénzügyi referenciamutatókat.

A Magyar Nemzeti Bank például a belföldi forint kamatjegyzésekre számol különféle futamidőkhöz kötődő referenciakamatlábakat. Ezek megnevezése Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb, rövidítve (az angol megnevezés alapján) BUBOR. A BUBOR két funkcióval bír, egyrészt a belföldi piac működését teszi transzparensebbé azáltal, hogy információt nyújt az alapvetően nem publikus egyedi bankközi kamatlábak átlagos mértékéről. Másrészt ezen információ fontos szerepet tölt be a gazdaság működésében, mivel gyakran a változó kamatozású hitelkamatok referenciamutatójaként szolgál. Vagyis, az indexált forint alapú változó kamatozású hitelkamatok lekövetik a BUBOR, áttételesen pedig a bankközi piacot jellemző kamatok változását. Mindkét szempont kiemelt fontosságú egyaránt a jegybank, illetve a magánszektor számára is.

A bankközi piac áraiból képzett referenciamutatók nemzetközileg is kiemelt szereppel bírnak. Magyar vonatkozásból fontos ismerni még az Európai Központi Bank által számolt EONIA-t, melyet az Európai Központi Bank számol az uniós és EFTA országok egynapos kamataiból, illetve a LIBOR-t  melyet Londonban számolnak és globális jelentőséggel bír.

Ehhez kapcsolódóan érdemes megemlíteni, hogy a 2010-es években számos botrányra derült fény, mely szerint a nagybankok manipulálták a LIBOR árfolyamát. A botrányok következtében a szabályozó hatóságok a LIBOR fokozatos kivezetéséről döntöttek. Az egyhetes, illetve a kéthónapos LIBOR számítása már 2021. december 31-ével megszűnt, a tervek szerint az utolsó konstrukció pedig 2023. június 30-val kerül kivezetésre. Hogy mely referenciaindex lesz képes átvenni a jövőben a LIBOR helyét az egyelőre bizonytalan, az esélyesek között említhető az úgynevezett SOFR (Secured Overnight Financing Rate) index, az Ameribor, illetve a Bloomberg által számolt BSBY (Bloomberg Short-Term Bank Yield) index.