A bázispont egy a pénzügyekben használatos kifejezés, amely a százalék század részének megnevezésére szolgál.
Magyar közegben szokásos rövidítése BP, estleg angol terminológia alapján BPS vagy BIPS. A kifejezés általánosan használt olyan százalékban kifejezett értékek változásának leírására, mint az alapkamat, a lakáshitelek kamata, vagy a kötvények hozama.
A bázispont értelmezése
A százalék század részeként értelmezhető. Másképpen megfogalmazva 100 bázispont megfeleltethető egy százalékpontnak. Valójában tehát az egész tízezred részére utal a bázispont, azonban ezen megközelítés kevésbé használatos, mivel leginkább ott használják a pénzügyekben a fogalmát, ahol kis változás is jelentős különbségekkel bír a végeredményre nézve.
A bázispont általános rövidítése BP. Egyaránt előfordul a rövidítés kis, illetve nagybetűkkel történő írása. Szimbolikus jelölésére pedig az egészhez való viszonyulásának megfelelően a tízezrelékre használt ‱ jel alkalmas. Ebben felfedezhető a százalékból történő származtatottság, azonban kifejezve, hogy annak századrészére utal három nullát tartalmaz az alsó index.
| Bázispont | Százalék |
| 1 BP | 0,01% |
| 5 BP | 0,05% |
| 10 BP | 0,1% |
| 50 BP | 0,5% |
| 100 BP | 1% |
| 500 BP | 5% |
| 1 000 BP | 10% |
| 5 000 BP | 50% |
| 10 000 BP | 100% |
Miért használható a bázispont?
A statisztikai szóhasználat megkülönbözteti a százalék, illetve a százalékpont fogalmát. A kettő különbözősége leginkább egy százalékos érték változása esetén ragadható meg. Például amennyiben egy adott régió munkanélkülisége a korábbi 10 százalékról 14 százalékra növekszik azt kifejezhetjük úgy, hogy 40 százalékkal nőtt a munkanélküliségi ráta, illetve kifejezhetjük úgy is, hogy 4 százalékponttal nőtt a munkanélküliségi ráta. Míg előbbi a két százalékos érték arányáról tájékoztat, addig utóbbi a két százalékos érték különbségét fejezi ki.
A statisztikai nyelvezettel ellentétben a köznyelv azonban nem használja a százalékpont fogalmát, így a százalék által kifejezett gondolatok gyakran nem egyértelműek. A bázispont elnevezés által egyrészt ezen kétértelműségi probléma kerül feloldásra és válik egyértelműbbé a terminológia, másrészt könnyebben kifejezhetőbbé válnak az igazán alacsony egy százalékot el nem érő értékek is.
Hol használják?
A bázispont leginkább az olyan pénzügyi fogalmak esetén kerül elő, ahol egy kis változás is jelentős változásokat eredményezhet a végeredmények tekintetében. Ilyen esetekben segíti a bázispont nyújtotta finom beosztás a téma tárgyalását, illetve a változások értelmezését.
Bázispontról gyakran beszélünk kamatok esetében. Tipikusan bázispontban kerül kifejezésre a jegybank által meghatározott irányadó kamatráta, illetve annak megváltoztatása esetén a jegybanki alapkamat növekedését vagy csökkentését is bázispontban fejezzük ki. Ehhez hasonlóan bázispontban kerülnek kifejtésre a bankközi piacon tapasztalható kamatváltozások, de akár a vállalati vagy lakossági kamatlábak is.
Tipikusnak tekinthető még a kötvények hozamának, illetve azok változásának bázispontban történő kifejezése. A kötvények piacát érintően azonban rendelkezik a bázispont egy speciálisabb használattal is. A PVBP (Price Value of a Basis Point, magyarul a bázispont árértéke) nevű mutató megmutatja, hogy egy bázispontnyi hozamcsökkenés mekkora mértékben növeli az adott kötvény belső értékét. Ezen mutatót használják a duráció mellett a kötvények kamatváltozási kitettségének mérésére.
A korábbiaktól eltérően rendelkezik még egy harmadik gyakori használati területtel is a bázispont. Ezen harmadik terület a befektetési alapok, illetve a tőzsdén kereskedett alapok (ETF-ek) költségeit jelenti. Ezen esetekben az éves kezelési költség kerül bázispontban kifejezésre, mely az adott alap által kezelt tőkéhez van viszonyítva.