A befektetési alap egy olyan megtakarítási forma, amelyben több befektető által rendelkezésre bocsátott vagyon együttesen kerül befektetésre meghatározott irányelvek szerint.
A befektetett pénzeket magas szintű szakértelemmel rendelkező szakemberek kezelik, akiknek az a célja, hogy az adott alapnak megfelelő befektetési stratégia mentén a lehető legmagasabb hozamot érjék el. Az alap befektetői között kockázat-, illetve költségmegosztás áll fenn.
Befektetési alap működése
A befektetőknek lehetőségük van az alapba helyezni megtakarításukat, ebben az esetben a pénzüket az alapkezelőre bízzák, aki a befektetés időtartama alatt döntéseket hoz a rá bízott összegről. A befektetők úgynevezett befektetési jegyeket vásárolnak az alapkezelőtől, melyek meghatározzák az alapban való részesedésüket.
Az alap vagyona a megfelelő stratégia mentén kerül befektetésre. A befektető a részvényekhez hasonlóan a befizetett tőke arányában részesedhet a befektetett eszközök tőkenyereségéből, illetve hozamából. Fontos különbség azonban, hogy a részvényekkel ellentétben a befektetési jegy nem biztosít semmilyen szavazati jogot. A befektetési jegy tulajdonosa nem módosíthatja a befektetési stratégiát és a konkrét alap által tett befektetési döntéseket sem, illetve fontos az is, hogy az áttételesen tulajdonolt részvények szavazati jogaira sem ő, hanem az alapkezelő jogosult.
Mindazonáltal a széleskörű diverzifikáció előnyt biztosíthat már kis összegű befektetések esetén is, illetve lehetőséget teremt olyan jellegű befektetésekre is, amely egyéni megtakarítók számára nem, vagy csak nehezen lenne elérhető. Mindezért cserébe az alapkezelő az alapban kezelt vagyonon elért hozam egy bizonyos részét megkapja a szolgáltatás költségeként.
Befektetési alapok csoportosítása
Az alapok több szempontból csoportosíthatóak. A befektetési jegyek visszaválthatósága szempontjából megkülönböztetjük a nyílt- és a zártvégű alapokat. Nyíltvégű alapok esetében bármely kereskedési napon módunkban áll befektetni, illetve visszaváltani befektetési jegyünket. Ezzel szemben a zártvégű alapok esetén az alaphoz csak az indulást megelőző, úgynevezett jegyzési időszakban van lehetőség csatlakozni és alapesetben csak a futamidő végén van lehetőségünk kivenni a pénzünket. Amennyiben futamidő előtt szükségünk lenne a pénzünkre, a befektetési tevékenység nem megszüntethető, de pozíciónk tőzsdei úton értékesíthető.
Nyilvánosság szempontjából megkülönböztetjük a nyilvános és a zártkörű alapokat. Előbbiek esetében minden befektetőnek lehetősége van az alapban elhelyezni megtakarítását, utóbbiak esetében azonban csak a befektetők egy előre meghatározott körének van lehetősége a befektetésre.
Befektetési eszközök tekintetében megkülönböztetjük az ingatlanalapokat, illetve az értékpapíralapokat. Előbbi esetében közvetlenül ingatlanokat birtokolnak az alapok, míg utóbbi esetében különféle értékpapírok alkotják az alap eszközeit.
Az értékpapíralapokat szokásos tovább bontani pénzpiaci alapokra, kötvényalapokra, részvényalapokra, illetve vegyes alapokra. A pénzpiaci alapok tekinthetőek a legbiztonságosabbnak, ezek bankbetétekbe, illetve rövid lejáratú kötvényekbe, fajsúlyosan államkötvényekbe fektetnek. A kötvényalapokban már sokrétűbb kötvényekkel találkozhatunk. A részvényalapok túlnyomó többségében részvényeket tartalmaznak, míg a vegyes alapok már kiegyenlítettebben tartalmaznak kötvényeket, illetve részvényeket portfóliójukban.
Gyakori még három speciális hozampolitikájú alapcsoport. Ezek a tőkevédett befektetési alap, az abszolút hozamú alap, illetve a származtatott alap.
Szeretné jobban megismerni a befektetési alapok egyes fajtáit? Olvassa el alábbi cikkeinket is!
Hazai csoportosítás
A befektetési alapok között, mint látható, jelentős különbségekkel és gyakran nem is tiszta formában jelennek meg a felsorolt kategóriák, így az alapok részletes kategorizálása országonként jelentősen eltér. A besorolások általános szempontjai közé tartozik a mögöttes értékpapírok kockázatossága, illetve földrajzi megoszlása.
Magyarországon a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) ajánlásával a befektetési eszközök szempontjából az alábbi táblázatban látható kategorizálás van érvényben, míg földrajzi kitettség szempontjából hazai, Közép-Kelet-Európa, feltörekvő Európa, egyéb feltörekvő, fejlett és globális besorolás az irányadó.
Forrás: BAMOSZ 2021
A befektetési alap és ETF összehasonlítása
A két befektetési forma sok hasonlóságot mutat, például mindkettő diverzifikált befektetésre nyújt lehetőséget. A befektetési alapok aktív stratégiát folytatnak egyedi kötvény és részvény elemzésekkel, míg az ETF-ek többsége passzív politikát követ. A passzív befektetési stratégia lényege, hogy nem egyedi eszközöket elemez, hanem egy adott részvényindexet kíván lekövetni. A passzív befektetés célja a számolt index hozamának lekövetése, míg az aktív befektetési politika többnyire egy meghatározott referenciaértéket kíván felülmúlni. Indexkövető alapra lehet példa az S&P 500 ETF vagy BUX ETF.
Az aktív portfóliókezeléshez többnyire elengedhetetlen egy sok tagból álló elemzői csapat. Ennek fenntartása jelentősen magasabb költségekkel jár, mely tükröződik a vagyon kezelési költségében is. Általánosságban elmondható, hogy a befektetési alapok magasabb kezelési költséggel rendelkeznek, mint általában az ETF-ek.